Igehely: Mt 18:15-20; Kulcsige: Mt 18:15 „Ha pedig vétkezik ellened a testvéred, menj el hozzá, fedd meg négyszemközt: ha hallgat rád, megnyerted a testvéredet.”
Néhány évvel ezelőtt egy közjegyzői irodába kellett mennem, hogy a Tábor telekkönyvezését intézzem. Ez már a második időpontos találkozás volt, mert az első sikertelen lett. Sajnos ez az újabb kísérletezés sem hozott megoldást.
Igehely: 2Tim 3:14-17; Kulcsige: 2Tim 3:17 „Hogy az Isten embere tökéletes és minden jó cselekedetre felkészített legyen.”
Istennek csakis jó és tökéletes szándékai vannak felénk. Ezért, ha nehéznek tűnő kihívások is vesznek körül, olvasva a Bibliát, éljük is meg. Ezt várja el Isten tőlünk. A mi dolgunk tenni a jót és szolgálni Neki és másoknak. De mit is jelent szolgálni mások felé?
Igehely: Ef 4:11-24; Kulcsige: Ef 4:17 „Mondom tehát, és tanúsítom az Úr nevében, hogy többé nem élhettek úgy, ahogyan a pogányok élnek hiábavaló gondolkodásuk szerint.”
Pál a Szentlélek vezetése által jelenti ki igénkben, hogy mi Isten látása a Krisztus teste (gyülekezet) felől. Ő adott tanítókat, hogy tanítsák a gyülekezetet.
Igehely: 2Pt 1:10-16; Kulcsige: 2Pt 1:10 „Ezért tehát, testvéreim, igyekezzetek még jobban megerősíteni elhívatásotokat és kiválasztásotokat, mert ha ezt teszitek, nem fogtok megbotlani soha.”
Istennek tetszett, hogy kiválasszon bennünket magának és elhívjon az üdvösségre. Isten tervezte így, mi semmit nem tettünk ezért. Kiváltságos kegyelemként kell nézzünk erre mindig.
Igehely: Róm 12:3-13; Kulcsige: Róm 12:5 „Úgy sokan egy test vagyunk Krisztusban, egyenként pedig egymásnak tagjai.”
Néha arra gondolok, hogy Pál apostol a 21. században élt és tapasztalta a sátán romboló munkáját a gyülekezetben. Annyira a probléma gyökeréről beszél a római gyülekezetnek, mintha a mai gyülekezet egyik legnagyobb kihívását látná: az egyenlőségre nem törekvést.
Igehely: 1Tim 4:12-16; Kulcsige: 1Tim 4:12 „Senki meg ne vessen ifjú korod miatt, hanem légy példája a hívőknek beszédben, magaviseletben, szeretetben, hitben, tiszta életben.”
Szükség van arra, hogy olyan lelki emberek legyenek a gyülekezeteinkben, akik példák a felnövő nemzedék és a frissen megtértek számára, úgy, hogy a Biblia tanítását gyakorlatba ültetve is lássák. Nem csak elméletben kell ismernünk az igazságokat, élnünk és alkalmaznunk is tudnunk kell.
Igehely: Zsolt 39:1–14; Kulcsige: Zsolt 39:5 „Add tudtomra, Uram, életem végét, meddig tart napjaim sora, hadd tudjam meg, milyen mulandó vagyok!”
Nagy kegyelem, hogy az ember megszólíthatja Teremtőjét az élet bármelyik szakaszában. Feltehetjük neki azokat a kérdéseket is, amiket senkinek nem mondunk el, de ott vannak bennünk. A zsoltáríró megkérdi: „meddig tart napjaim sora?” Látva a földi élet rövidségét, sok nyomorúságát és mulandóságát, ezt vallja: „egyedül benned reménykedem.” Kiben reménykedünk mi? Azokban, akik körülvesznek minket? Talán a vihar elmúlásában? Az Úr Jézus mondta: „Ezeket azért mondom nektek, hogy békességetek legyen énbennem. A világon nyomorúságotok van, de bízzatok: én legyőztem a világot” (Jn 16:33).