Kik a(z erdélyi magyar) baptisták?

I.

A baptisták, a kereszténység XVI. századi protestáns reformáció ágához tartoznak. Úgy tekintenek önmagukra, mint az európai kereszténység történetében hosszú évszázadokon át, élő evangéliumi hagyomány folytatóira. Az angliai anabaptistákat (a protestáns reformáció egyik radikális ágát) 1569-ben nevezték először baptistáknak.

Az első baptista gyülekezetként említett közösséget 1609-ben angol bevándorlók alapították meg Amszterdamban. Mivel a baptistákat üldözte az angol államegyház, sokan Amerikába vándoroltak, ahol 1639-től több baptista gyülekezetet alapítottak. Napjainkban a baptisták a legnagyobb protestáns gyökerű vallásfelekezet a világon. Gyülekezetei több mint 220 államban és országban fellelhetők, és körülbelül 120 millió tagot tartanak nyilván.

Az első romániai baptista gyülekezetet 1856-ban alapították meg Bukarestben, a német baptista gyülekezet missziója nyomán. A két világháború között a baptisták szellemi élete és befolyása főleg Erdélyben, Biharban és a Bánságban volt érzékelhető. A kommunizmus idején az ateista világnézetű totalitárius rendszer üldözte, illetve szektásokká nyilvánította a baptistákat. Napjainkban több mint 1700 gyülekezet létezik az országban, 150000 taggal és hozzátartozóval. Országos szinten a gyülekezetek a Baptista Gyülekezetek Uniójába szerveződnek, amely 1920-ban jött létre, székhelye Bukarestben van.

A Romániai Magyar Keresztyén Baptista Gyülekezetek Szövetsége a Romániai Keresztyén Baptista Vallásfelekezet keretén belül szerveződik és működik, az Alapszabályzat értelmében, és magába foglalja az ország összes magyar baptista gyülekezetét. Rövidített elnevezése: Romániai Magyar Baptista Szövetség és székhelye jelenleg Nagyváradon van. A Romániai Magyar Baptista Szövetség saját nevében és felelősségére testvéri kapcsolatokat ápolhat, illetve együttműködhet határon kívüli baptista szervezetekkel, és szövetségre léphet belföldi és külföldi evangéliumi gyülekezetekkel.

II.

A baptisták kitűntek a történelem folyamán az egyéni vallásszabadságért folytatott harcukkal. Az angliai származású filozófus, John Locke így írt erről: „A baptisták hirdették elsőként a világon a teljes, hiteles, igazságos, egyenlő és pártatlan vallásszabadság lehetőségét.”

1612-ben Thomas Helwys, baptista lelkipásztor, a következőket írta Anglia királyának, I Jakabnak: „A király halandó ember, nem Isten, ezért nincs semmiféle hatalma alattvalóinak halhatatlan lelke felett… A vallás Isten és ember dolga. Engedjék meg az embereknek, hogy lehessenek eretnekké, törökké, zsidóvá vagy bármi mássá. A király nem fog helyettük felelni Isten színe előtt. Ezért a király nem is lehet Isten és ember dolgában bíró.”

A baptisták a vallásszabadság jogát elidegeníthetetlennek és visszavonhatatlannak tartják. Minden más szabadságjog bizonytalanná válik ott, ahol nem létezik lelkiismereti és vallásszabadság. A baptisták számára a vallásszabadság a következőket jelenti:

• a hit és a hit megvallásának szabadságát
• a nyilvános és a személyes istentisztelet gyakorlását
• a vallási közösséggé szerveződés szabadságát
• a hit gyakorlásának szabadságát
• a jótékonysági szolgálatok szabadságát
• a Szentírás értelmezésének szabadságát
• a vallásfelekezeti hovatartozás megváltoztatásának szabadsága

A baptisták a szabad államban, szabad egyház elvét vallják, és ezért harcolnak.

A romániai baptista közösség nem fogad el állami támogatást vallási jellegű tevékenységeire, illetve az egyház alkalmazottainak bérezésére. Azt vallja, hogy minden hívő ember szabadon vállalt kötelessége, hogy szellemileg és anyagilag támogassa azt a közösséget, amelyhez tartozik.

III.

A baptisták egy Istenről tesznek vallást, aki mindennek alkotója és fenntartója, láthatónak és láthatatlannak egyaránt. A baptisták hiszik, hogy Isten öröktől fogva három Személyben létezik: Atya-, Fiú- és Szentlélekben. Mindhárom Személy teljes mértékben Isten, jóllehet egy Isten van.

A baptisták hiszik és vallják az Úr Jézus Krisztus istenségét és ember-voltát, Szűz Máriától való születését, engesztelő kereszthalálát az egész emberiségért, feltámadását megdicsőült testben a harmadik napon, és dicsőséges felemeltetését az Atya jobbjára.

Továbbá a baptisták hiszik és várják az Úr Jézus Krisztus dicsőséges visszajövetelét, a hívők és hitetlenek feltámadását a halálból, és Isten Országának dicsőséges eljövetelét.

A baptisták hiszik, hogy a Szentlélek a harmadik isteni Személy, Aki megvilágosítja és meggyőzi az embert bűn és megigazulás tekintetében, Aki újjászüli (regenerálja) a Szentírás Igéje által, azt, aki Krisztusra bízza magát, és folyamatosan átformálja (megszenteli) Isten Fiának képére és hasonlóságára.

Az alapvető bibliai tanítások tekintetében a baptisták a történeti kereszténységhez tartoznak. A baptisták a reformáció „Sola Scriptura”, „Sola Gratia”, „Sola Fidae” és „Soli Deo Gloria” alapelveit vallják. A vallásgyakorlásban a baptisták, az apostoli gyülekezetek egyszerűségét képviselik (ApCsel 2:41-47). A baptisták hiszik és vallják, hogy Jézus Krisztus által minden ember közvetlen kapcsolatra juthat az Atyával, az Úr Jézus Krisztus pedig, az egyetlen megváltó és közbenjáró Isten és az emberek között. A baptisták hitgyakorlatában nincs helye az ikonok, a relikviák és a szentek kultusznak, mivel ezeket az apostoli kor után kialakult hagyomány részének tekintik.

IV.

A baptisták az újszövetségi keresztség gyakorlatáról kapták nevüket. A „baptista” szó a görög „baptizó” szóból származik, amely „alámerülés”-t jelent. A baptista gyülekezet hitvallása és hitgyakorlata értelmében a keresztség az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében, víz alá merítéssel történik, amit megelőz az alámerítkező megtérése. A baptisták számára a keresztség az Isten előtt, az Úr Jézus Krisztus halálába és feltámadásába vetett hit által megtisztult lelkiismeret és elme személyes bizonyságtétele. Az újszülött gyermekeket Istennek felajánlják az értük elmondott áldáskérő imában. A baptista családokban és gyülekezetekben a gyermekek Isten ismeretére vannak nevelve, az Ige és imádság által.

A baptisták egyik jellegzetes tanítása az üdvbizonyosságról szóló tanítás. Ez azt jelenti, hogy az újjászületett embernek az Istenhez fordulás pillanatától kezdve örök élete van. Azok, akik valóban újjászülettek Isten ereje által, megmaradnak a kegyelemben életük végéig. A Szentlélek munkája és ösztönzése folytán a megváltott ember nem tud huzamos ideig bűnben és engedetlenségben élni. Csak azok születtek valóban újjá, akik állhatatosan kitartanak: „Akié a Fiú, azé az élet; akiben nincs meg Isten Fia, az élet sincs meg abban.” (1Jn 5:12)

A baptisták hiszik, hogy az üdvösség Isten kegyelmi ajándéka azoknak, akik hittel és bűnbánattal megtérnek Hozzá. A keresztyén ember nem azért cselekszik jót, hogy üdvözüljön, hanem mert Jézus Krisztus által üdvösségre jutott. „Mivel tehát megigazultunk hit által, békességünk van Istennel a mi Urunk Jézus Krisztus által.” (Róma 5:1) A hit a Krisztusban való új élet gyökere, míg a jó cselekedetek ennek gyümölcsei Isten dicsőségére.

V.

A baptista közösségek Isten imádását lélekben és igazságban gyakorolják. A nyilvános istentisztelet a hívő részvételével történik, többnyire éneklés, imádkozás, a Szentírás olvasása és hirdetése által. A közösség lelki épülését szolgálják a kiscsoportok is, amelyek házaknál vagy a gyülekezetnél találkoznak bibliatanulmányozás és imádkozás céljából. Az úrvacsora által a gyülekezet az újszövetség egyszeri áldozatára emlékezik, amely egyszer s mindenkorra megtörtént az Úr Jézus Krisztus kereszthalálában. Az úrvacsora egyszerre jelképezi a hívők egységét Krisztussal és a gyülekezet egységét, mint Krisztus testét a Szentlélek által.

A baptista közösségek a vasárnapot ünneplik – az Úr feltámadásának napját –, minden héten ezen a napon tartanak közös istentisztelet. Továbbá a baptisták évente megünneplik a megváltás jelentősebb eseményeihez kötődő ünnepeket: a Megváltó születését, az Úr keresztségét, Jézus Krisztus halálát és feltámadását, az Úr mennybemenetelét és a Szentlélek kitöltetését.

A baptista gyülekezetek rendkívüli ünnepi istentiszteleteket is tartanak. A házasságkötés alkalmából tartott ünnepélyes istentisztelet a két fél, férfi és nő fogadalmát szentesíti, akik így Isten színe előtt kelnek egybe, hogy egy családot alkossanak. Az újszülöttek felajánlása rendszerint az istentisztelet alatt történik meg a gyülekezet áldáskérő imádsága által. A temetési istentisztelet megerősíti a feltámadásba vetett hitet, és kifejezi a közösség együttérzését az elválás miatt megszomorodottakkal.

VI.

A baptisták hiszik és vallják, hogy mindazok, akik megváltásban részesültek, tartozzanak bármilyen korosztályhoz, néphez vagy nemzetiséghez, Krisztus egyetemes testét képezik, a mennyben és a földön, az Egyetemes Egyházat, amely a keresztyén hiten, reménységen és szereteten alapuló helyi közösségekben nyilvánul meg. A helyi gyülekezet az újjászületett hívek közössége, amely által Krisztus megnyilvánul minden generációban, minden helyen, és amely által Isten kiterjeszti kegyelmét a világra. A baptisták hiszik, hogy a gyülekezet csak szeretetben és hiteles lelki élet által épül. Szellemi növekedése csak a Krisztustól való teljes függésben lehetséges, olyan mértékben, amilyen mértékben a tagok építik a kapcsolataikat, és kiveszik részüket a szolgálatból.

A baptisták a helyi gyülekezetek hivatását abban látják, hogy olyan közösség legyenek a világban, amelyek megosztják hitüket, reményüket és szeretetüket a körülöttük élőkkel. Hiszik, hogy a helyi gyülekezet úgy dicsőíti Istent, amennyiben a közösség minden tagja, és a közösség egésze is Isten szuverén, szent és jóságos szeretetének bizonysága a világban. A baptisták számára a helyi gyülekezet egy lelki család, amelynek léte bizonyíték arra, hogy szeretet, remény és bizalom létezhet egy anyagias és individualista társadalomban is.

VII.

A baptisták világszinten előmozdítói, kezdeményezői a modern keresztény missziónak, William Carey-vel (1761-1834), a modern missziómozgalom atyjával az élen. A baptisták felfogásában minden hívő misszionárius, és az egész egyház küldetése az evangélium hirdetése a világban, hogy mindazok, akiknek nincs személyes kapcsolatuk Istennel, hit és megtérés által, az Úr Jézus Krisztus hűséges tanítványaivá legyenek.

A baptisták meggyőződése, hogy Isten országa minden egyháznál és keresztény felekezetnél átfogóbb. A baptisták elutasítják a prozelitizmust, mint az egyéni manipuláció eszközét. Hisznek abban, hogy minden ember elidegeníthetetlen joga és felelőssége egyénileg dönteni a hitéről. A misszió az egyént és a társadalmat teljes egészében szólítja meg, úgy az evangélium hirdetése, mint a jótékony cselekedetek, a számkivetettekkel és a jogfosztottakkal való szeretetteljes azonosulás által.

A baptisták felelősségteljes és hűséges polgárok, akik Isten iránti engedelmességből polgártársaikkal együtt országuk békéjét és jólétét munkálják. Különleges szolgálatuk könyörögni Istenhez minden ember üdvözüléséért. Közbenjárnak a mennyei Atyánál minden világi hatalmasságért és minden állami intézményben dolgozó személyért, hogy így méltósággal és békességben élhessünk. 

Megjelent: 2008. január 25 Románia Hivatalos Közlönye(Monitor Official), 59. sz., I. rész/ PREAMBULUM /részlet