2017. június 16., péntek
– 1Kor 2:6-13
Mindenki lehet tanító? A Talmud kétféle embert említ. Az egyik, aki már elérte azt a színvonalat, hogy rabbi (vallástanító) lehetne, de mégsem adja magát a közösség szolgálatára.
– 1Kor 2:6-13
Mindenki lehet tanító? A Talmud kétféle embert említ. Az egyik, aki már elérte azt a színvonalat, hogy rabbi (vallástanító) lehetne, de mégsem adja magát a közösség szolgálatára.
– ApCsel 8:26-40
Ritkán jelenik meg valakinek angyal, hogy valamilyen feladatot adjon. Fülöppel viszont ez megtörtént. Találkozni kellett azoknak, akiket Isten egymáshoz vezetett. Ma is adhat Isten speciális megbízatást szolgáinak!
– 1Thessz 1:1-6
Amikor Pál apostol levelet írt a gyülekezeteknek, rendszerint úgy szólította meg a testvéreket: az Isten gyülekezetének, amely Korinthusban, Efézusban stb. van...
– 1Kor 2:6-13
Jézus mennybemenetelekor megígéri, hogy el fog jönni a Pártfogó, és majd vezetni és tanítani fogja őket. A Szentlélek ígérete viszont nem szól minden ember számára, csak azoknak, akik az ő megváltottai. Ez a tény sokszor szembetűnő.
– Jób 33:1-33
E rész olvasásakor tekintsünk el attól, hogy ezt Elihú Jóbnak mondja. Olvassuk úgy, mintha minden egyes szava minket célozna meg. Mit tesz Isten? Teremt. Ő az, aki megteremtett minket, és ő lehel belénk életet is. Fizikailag mindent megad a létezéshez.
– 2Thessz 2:13-17
Mi is hálaadással tartozunk Istennek. Hálával tartozunk a szeretete miatt, mert egyáltalán nem érdemeljük azt meg. Nézzünk magunkba: amit látunk, a sok bukás, egyáltalán nem arra utal, hogy jogunk lenne egy tökéletes Isten gondviselésére.
Igehely: 1Móz 2:15–17; Kulcsige: 1Móz 3:6 „Az asszony úgy látta, hogy jó volna enni arról a fáról, mert csábítja a szemet, meg kívánatos is az a fa, mert okossá tesz: szakított a gyümölcséből, evett, majd adott a vele levő férjének is, és ő is evett.”
Ha az Édenkert történetének motívumaira gondolunk, a legtöbbünknek a kígyó és az alma jut eszébe? Honnan jött az alma képe elénk? A válasz a korai egyház tanítóinál keresendő, közülük is Szent Jeromosnál. Jeromost bízta meg I. Damasus pápa, hogy fordítsa le a héber és görög szentírási szövegeket az akkori latin köznyelvre. A latin gonosz és az alma szó pedig ugyanúgy hangzott: malus. A héber a peri szót használja a gyümölcsre, amely vonatkozhat ugyanúgy almára, fügére vagy akár citromra is.