Igehely: Mt 6:25-30; Kulcsige: Mt 6:30 „Ha pedig a mező füvét, amely ma van, és holnap a kemencébe vetik, így öltözteti Isten, nem sokkal inkább titeket, kicsinyhitűek?”
A mai napot egy olyan igével kezdjük, amelyben Jézus alapszintű tanítást ad nekünk a hitről. Jogosan nevez minket kicsinyhitűnek, amikor életünkben eluralkodik az aggodalom alapvető szükségeinkkel kapcsolatosan. Miért kellene abbahagynunk az aggodalmaskodást?
Igehely: Lk 17:1-10; Kulcsige: Lk 17:5 „Az apostolok így szóltak az Úrhoz: Növeld a hitünket!”
A következő héten olyan igékkel fogjuk kezdeni a napot, amelyek az Istenbe vetett hitről szólnak. Isten országában kulcsfontosságú és központi szerepet kap a hit. A Mindenható Isten végtelen bölcsességében úgy rendelkezett, hogy az emberiség bűn okozta nyomorúságát Fia halála által oldja meg.
Igehely: 1Tim 4:12-5:2; Kulcsige: 1Tim 4:16 „Legyen gondod önmagadra és a tanításra, maradj meg ezek mellett, mert ha így cselekszel, megmented magadat is, hallgatóidat is.”
Sokszor olyan könnyen megvetjük, leértékeljük a fiatalokat viselkedésük, bölcstelenségük, meggondolatlanságuk, forrófejűségük miatt. Pál apostol itt arra hívja a fiatal Timóteust és vele együtt minden hívő fiatalt, hogy olyan legyen az életük, hogy senki ne vesse meg őket érte.
Igehely: Mk 10:17-27; Kulcsige: Mk 10:20 „Ő pedig ezt mondta neki: Mester, mindezeket megtartottam ifjúságomtól fogva.”
Régi emberi hiba Jézushoz úgy közeledni, hogy a cselekedeteink foglalkoztatnak igazán, és úgy gondoljuk, hogy Jézus is azokon keresztül mér le bennünket. A gazdag ifjú példaértékű életet élt, fegyelmezetten megtartotta a parancsolatokat, és sok mindent felmutathatott Jézus előtt.
Igehely: Jer 1:1-10; Kulcsige: Jer 1:7
Érdekes megfigyelni mai igénkben, hogyan adja Isten Jeremiás tudtára, hogy prófétai szolgálatra hívja el. Nem csupán akaratát közli vele, hanem elmondja neki azt is, hogy ez a terv Jeremiás születése előtt megvolt már.
Igehely: ÉnÉn 2:7-17; Kulcsige: ÉnÉn 2:9a „Mert olyan szerelmesem, mint a gazella, mint a fiatal szarvas.”
Isten különös ajándéka, amikor két fiatal szíve egymásra hangolódik, és szerelem gyúl lángra közöttük. Az Isten szerinti párkapcsolat egyike az élet nagy örömeinek, igazi erőforrás, és egy gyönyörű kaland.
Igehely: Zsolt 39:1–14; Kulcsige: Zsolt 39:5 „Add tudtomra, Uram, életem végét, meddig tart napjaim sora, hadd tudjam meg, milyen mulandó vagyok!”
Nagy kegyelem, hogy az ember megszólíthatja Teremtőjét az élet bármelyik szakaszában. Feltehetjük neki azokat a kérdéseket is, amiket senkinek nem mondunk el, de ott vannak bennünk. A zsoltáríró megkérdi: „meddig tart napjaim sora?” Látva a földi élet rövidségét, sok nyomorúságát és mulandóságát, ezt vallja: „egyedül benned reménykedem.” Kiben reménykedünk mi? Azokban, akik körülvesznek minket? Talán a vihar elmúlásában? Az Úr Jézus mondta: „Ezeket azért mondom nektek, hogy békességetek legyen énbennem. A világon nyomorúságotok van, de bízzatok: én legyőztem a világot” (Jn 16:33).