Igehely: 1Tim 4:12-5:2; Kulcsige: 1Tim 4:16 „Legyen gondod önmagadra és a tanításra, maradj meg ezek mellett, mert ha így cselekszel, megmented magadat is, hallgatóidat is.”
Sokszor olyan könnyen megvetjük, leértékeljük a fiatalokat viselkedésük, bölcstelenségük, meggondolatlanságuk, forrófejűségük miatt. Pál apostol itt arra hívja a fiatal Timóteust és vele együtt minden hívő fiatalt, hogy olyan legyen az életük, hogy senki ne vesse meg őket érte. Ma reggel imádkozzunk konkrétan a körülöttünk levő fiatalokért. Emlékezzünk, milyen kihívás és harc nekik feddhetetlen életet élni a mai világban. Könyörögjünk oltalomért és Isten Lelkétől jövő erőért életükben.
Továbbá Pál apostol ismételten hangsúlyozza az ige olvasásának, a tanításnak, a kegyelmi ajándékoknak a fontosságát. Imádkozzunk belső vágyért és szomjúságért fiataljaink szívében, hogy keressék Isten igéjét, örvendjenek, amikor olvashatják azt, és maradjanak meg hűségesen mellette. Adják tovább másoknak is, hogy példás életük mellett szavakkal is beszéljenek az evangélium szépségéről.
És ha az Úr kimunkálja bennük, hogy tisztasággal intsenek bennünket, adjon Isten Lelke nekünk alázatot úgy fogadni ezt, mint apák és anyák.
Bálint Dávid
Megalázkodás nehéz időben
Igehely: 1Krón 21:14-30
Sátán Izráel ellen támadt és olyan dologra indította Dávidot, ami nem tetszett Istennek, aki emiatt csapásokat helyezett kilátásba. Ennek megválasztását pedig Dávidra bízta, aki emiatt szorult helyzetbe került. Mikor Dávid látta, hogy saját bűne miatt Isten döghalált bocsátott Izráel népére és az angyal kivont karddal a kezében Jeruzsálem elpusztítására készül, a vénekkel együtt zsákruhába öltözött és arcára esett az Úr előtt. Megalázkodása abban nyilvánult meg, hogy beismerte bűnét Isten előtt, aki a kevélyeknek ellene áll, az alázatosoknak pedig kegyelmet ad. Alázatának látható jeleként oltárt épít ennek az Istennek. Fontos üzenet számomra, hogy nem olyan áldozatot hozott, ami neki nem került semmibe, bár ez esetben lett volna rá lehetősége. Az oltárnál imádkozva segítségül hívta az Úr nevét, aki meghallgatta és megszabadította őt.
Ezek után az Úr parancsolt az angyalnak, hogy tegye hüvelyébe kardját. Ennek rettentő látványa Dávid szemei előtt annyira félelmetes maradt, hogy többé nem ment fel Gibeonba, az Úr sátorának magaslatára.
Kiss Zoltán