Mindennapi áhítatok

2017. december 2., szombat

Igehely: Ézs 55:6-13; Kulcsige: Ézs 55:10-11 „Mert ahogyan az eső és a hó lehull az égből, és nem tér oda vissza, hanem megöntözi a földet, termővé és gyümölcsözővé teszi; magot ad a magvetőnek és kenyeret az éhezőnek, ilyen lesz az én igém is, amely számból kijön: nem tér vissza hozzám üresen, hanem véghezviszi, amit akarok, eléri célját, amiért küldtem.”

Az Úr őszinte keresése eléri célját! Még mindig megtalálható Ő. A gyermeki hitből fakadó segítségül hívása eléri célját! Még mindig közel van hozzánk Ő. Érdemes a bűnösnek az Úrhoz térni, érdemes az álnok gondolatokat feladni, mert az Úr irgalmaz az ilyen embereknek, és kész megbocsátani!

2017. december 1., péntek

Igehely: Ézs 1:10-20; Kulcsige: Ézs 1:18 „Jöjjetek, szálljunk vitába! - mondja az Úr. Ha vétkeitek skarlátpirosak is, hófehérekké válhattok, ha vérvörösek is, mint a bíbor, fehérekké lehettek, mint a gyapjú.”

Az Úr igéjét, tanítását olvastuk az igében. Nem emberi, törvényeskedő vélekedést! Ézsaiás korában is a választott nép gyakorlatában szemkápráztatóan zajlottak a vallási ünnepek, hozták a sok véres áldozatot, égőáldozatot, ami Isten szemében mind hazug áldozatnak bizonyult.

2017. november 28., kedd

Igehely: 4Móz 12:1-16 (12:1-13:1 Károli ford.); Kulcsige: 4Móz 12:10 „Amikor a felhő eltávozott a sátorról, Mirjám egyszerre poklos lett, olyan mint a hó. Áron Mirjám felé fordult és látta, hogy poklos”

Istenfélő családon belül, édes testvérek közt támadt nézeteltérés. Ketten beszéltek egy ellen. Mirjám és Áron látszólag a szent igének kívántak érvényt szerezni a Mózes családjában. Tulajdonképpen ez csak ürügy volt.

2017. november 27., hétfő

Igehely: Jer 18:13-17; Kulcsige: Jer 18:15 „Engem elfelejtett az én népem, a hitvány bálványoknak tömjénez. Eltántorították őket útjukról, a régi ösvényről, hogy más csapásokon járjanak, egyenetlen úton.”

Igen borzalmas dolog a hűtlenség, a feledékenység, az elhagyás! Lassan, fokozatosan, kis lépésekkel kezdődik! A gondolat és érzelemvilágunkban jelentkezik először. Aztán átalakítja időbeosztásunkat, figyelem- és energiagazdálkodásunkat. Kihat áldozatvállalásainkra is. Céljaink is módosulnak.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: 1Móz 8:6–14; Kulcsige: 1Móz 8:11 „Estére megjött hozzá a galamb, és ekkor már egy leszakított olajfalevél volt a csőrében. Ebből tudta meg Nóé, hogy a víz leapadt a földről.”

Legtöbbünk előtt a galamb csőrében egy olajág képe jelenik meg, holott a legtöbb bibliafordításban csupán egy olajfalevél van megemlítve. A különbség most lényegtelen, semmiben nem zavarja az ige helyes értelmezését. Valószínűleg egy frissen kicsírázott olajfa hajtásának egy darabjáról van szó, mivel a nagy fákat elpusztította a vízözön. Az olajfaág már régóta az emberek közötti béke szimbóluma, így terjedt el a ma használatos ,,békegalamb” kifejezés is, holott az az Isten és ember megbékélését ábrázolja ki, és mint ilyen, Jézus Krisztus előképe.