Mindennapi áhítatok

2019. augusztus 28., szerda

Igehely: Róm 6:19-23; Kulcsige: 6:19b „Ahogyan tehát tagjaitokat a tisztátalanság és a törvénytelenség szolgálatába állítottátok, hogy törvénytelenekké legyenek, úgy most állítsátok tagjaitokat az igazság szolgálatába, hogy szentek legyenek.”

Szabadság és rabság – az emberi élet nagy kifejezései. Az ember ugyanis mindig valakinek vagy valaminek a rabja, és valakitől vagy valamitől szabad. A Szentírás szerint, aki rabja a bűnnek, az „szabad” az igazságtól, az Isten szerinti igaz élettől. Ez azonban kétes értékű szabadság.

2019. augusztus 27., kedd

Igehely: Róm 6:12-18; Kulcsige: 6:17 „De hála az Istennek, hogy ugyan a bűn szolgái voltatok, de szívetek szerint engedelmeskedtetek annak a tanításnak, amelynek követésére átadattatok!”

Mai áhítatunkban lehetőségünk van tovább elmélkedni Pál apostol rómaiakhoz írt levelén. A most olvasott igeszakasz arról szól, hogy ne szánjuk többé magunkat a bűn cselekvésére, hanem szánjuk oda magunkat Istennek.

2019. augusztus 26., hétfő

Igehely: Róm 6:5-11; Kulcsige: 6:10 „Mert meghalt a bűnnek egyszer s mindenkorra, amely életet pedig él, azt az Istennek éli.”

A ma reggel olvasott igeszakasz alapján képzeljünk magunk elé egy idős hívő embert – Keresztyén Jánost –, aki visszatekint hosszú életére. Azt látja, hogy életét két szakaszra osztja a megtérése: a megtérés előtti életre és a megtérés utáni életre.

2019. augusztus 25., vasárnap

Igehely: Róm 6:1-4; Kulcsige: 6:4 „A keresztség által ugyanis eltemettettünk vele a halálba, hogy amiképpen Krisztus feltámadt a halálból az Atya dicsősége által, úgy mi is új életben járjunk.”

Örömmel emlékszem vissza arra, amikor fehér ruhában vallhattam meg Krisztusba vetett hitemet a víz hullámaiban. Tizenévesként hamar rá kellett döbbennem, hogy a bemerítkezés még nem célba érkezés, hanem valójában a keresztyén élet eleje.

2019. augusztus 24., szombat

Igehely: Róm 5:18-21; Kulcsige: 5:19 „Mert ahogyan az egy ember engedetlensége által sokan lettek bűnösökké, úgy az egynek engedelmessége által is sokan lesznek igazakká.”

Az Isten irántunk való szeretetének semmi sem vethetett gátat: sem a bűn önkéntes választásából következő lelki halálunk; sem a törvény, amely nyilvánvalóvá tette a bűnt, és erőt adott neki; sem a pokol tomboló dühe. Jézus Krisztusban a mi Istenünk életet adott ingyen.

2019. augusztus 23., péntek

Igehely: Róm 5:12-17; Kulcsige: 5:15b „Mert ha annak az egynek a bűne miatt sokan haltak meg, még inkább igaz, hogy Isten kegyelme és ajándéka kiáradt az egy ember, Jézus Krisztus kegyelme által sokakra.”

Jézus Krisztus nem azért jött elsősorban, hogy káprázatos dogmatikai tételek megfogalmazására serkentse a világban élőket –azért is! Fő célja a mi megváltásunk volt; az, hogy hasonlatosakká tegyen Önmagához.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Lk 12:35–40; Igehely: Lk 12:37 „Boldogok azok a szolgák, akiket az úr, amikor megérkezik, virrasztva talál. Bizony, mondom néktek, hogy felövezi magát, asztalhoz ülteti őket, odamegy, és felszolgál nekik.”

A ke­le­ti kul­tú­rá­ban, Lu­kács ide­jé­ben az em­be­rek­nek nem volt órá­juk, így a pon­tos­ság is­me­ret­len fo­ga­lom volt náluk. Ami­kor a ház ura el volt utaz­va, a szol­gák vár­ták a vissza­jö­ve­te­lét. Mi­u­tán az ott­hon ma­radt asszo­nyok és gye­re­kek el­fo­gyasz­tot­ták ele­de­lü­ket, a szol­gák min­dig fél­re­tet­tek egy részt az ele­del­ből arra az eset­re, ha uruk meg­ér­kez­ne. Es­té­re a ház népe nyu­ga­lom­ra tért, de a szol­gá­nak ébren, szol­gá­lat­ra ké­szen kel­lett vár­nia urát.

Amint a szol­ga várja haza urát, ak­kép­pen kell ne­künk, hí­vők­nek, vár­nunk vissza az Úr Jé­zust. Ho­gyan le­he­tünk ké­szen az ő jö­ve­te­lé­re?