2019. szeptember 4., szerda

DÉLELŐTT | 
A Zsenge reményteljessé teszi a várakozást

Igehely: Róm 8:18-25; Kulcsige: 8:23 „De nemcsak ez a világ, hanem még azok is, akik a Lélek zsengéjét kapták: mi magunk is sóhajtozunk magunkban, várva a fiúságra, testünk megváltására.”

Üdvösségünk reménységre szól, amely meghatározza a mai napot is. Dr. G. Campbell Morgan, jeles igehirdető mondta: „Krisztus visszajövetelének tudata olyan számomra, mint egy lámpa, mely jelenemet sokkal elviselhetőbbé teszi. Úgy fekszem le, hogy arra gondolok, hogy talán a holnap reggel az utolsó, ami felvirrad. Nem kezdek úgy munkába, hogy ne gondolnék arra, hogy Ő talán épp most fogja félbeszakítani az enyémet, hogy kezdje az övét.”

Várakozásunk intenzitása változó egyéntől egyénig, nem mindig azonos erősségű. Pál apostol a sóhajtozás szót többes számban használja: „Azért sóhajtozunk ebben a testben, mivel vágyakozunk felölteni rá mennyből való hajlékunkat. Mert mi is, akik e sátorban vagyunk, megterhelten sóhajtozunk, minthogy nem szeretnénk ezt levetni, hanem felölteni rá amazt, hogy a halandót elnyelje az élet”(2Kor 5:2-4). Sóhajts egy nagyot, és mondd: „Úgy várlak Jézus, jössz-e már! A szívem sír utánad!” (HH 732)

Urunk azt szeretné, ha úgy élnénk napjainkat, mintha az az utolsó lenne. John Wesley-t egyszer megkérdezték: „Mit tenne, ha tudná, hogy ma visszajön Jézus?” Ezt válaszolta: „Pontosan azt tenném, amit erre a napra terveztem.” El tudod-e ezt te is mondani?

Nagy István

DÉLUTÁN | 

Tervezzünk Istennel!

Igehely: Jak 4:13-16

Ezen az estén az áhítat címe egy kétszavas felszólítás felénk az Úrtól. Ezt a kétszavas tanácsot két részre lehet osztani: „Tervezz!” Másodszor: „Istennel tervezz!”

Kinek kell tervezni? Csak a tervezőmérnöknek, gazdasági vezetőnek, munkavállalónak? A bölcs földműves évekre megtervezi a vetésforgót, a kereskedő számolgatással vásárolja az árut, és a diákok is távlati célokra gondolva tanulnak. Az Ige bátorít arra, hogy tervezzünk. „Mert ki az közületek, aki tornyot akar építeni, és nem ül le előbb, és nem számítja ki a költséget, hogy telik-e mindenre a befejezésig? Nehogy – miután alapot vetett, de nem tudta befejezni – gúnyolni kezdje mindenki, aki látja, és ezt mondja: Ez az ember építkezni kezdett, de nem tudta befejezni.” (Lk 14:28-30) Nem lesznek értékes megvalósításai annak, aki tervezés nélkül tengeti életét egyik napról a másikra.

Aki nem számol életének törékenységével, a holnap bizonytalanságával, az biztos, hogy kihagyja Istent a terveiből (Lk 12:16-21, 1Tim 6:17-19). Azt is tudnunk kell, hogy életünkre nézve a Mindentudónak már van akarata. Feladatunk ezt felismerni, erre ráhangolódni és ezért élni. Nem érdemes azért élni, amiért nem érdemes meghalni!

Nagy István

 Napi áhítat

Igehely: 2Kir 2:1–18; Kulcsige: 2Kir 2:11 „Amikor azután tovább mentek, és beszélgettek, hirtelen egy tüzes harci kocsi jelent meg tüzes lovakkal, és elválasztotta őket egymástól. Így ment föl Illés forgószélben az égbe.”

Erre a történetre gyakran úgy szoktunk hivatkozni, mint amikor Illés tüzes szekéren ragadtatik el az Úrhoz. Az ige viszont csak annyit említ, hogy ,,Hirtelen egy tüzes harci kocsi jelent meg tüzes lovakkal, és elválasztotta őket egymástól. Így ment föl Illés forgószélben az égbe.” De valóban a tüzes szekér is jelen volt. Elizeus szempontjából jelentős, hogy élete következő nagy krízisében lát újra tüzes szekereket (2Kir 6:17). A tűz jellemzően Isten ítéleteként jelenik meg, az Édenből való kiűzetés óta (tüzes pallos).