2025. december 13., szombat

DÉLELŐTT | 
Közel az ígéret beteljesedése

Igehely: Lk 1:30–33 Kulcsige: Lk 1:32 „Nagy lesz ő, és a Magasságos Fiának nevezik majd; az Úr Isten neki adja atyjának, Dávidnak a trónját.”

Adventben ráhangolódunk a karácsony ünnepére. Nemcsak a gyerekek, de a felnőttek is. Különösen, akik a karácsonyi ígéretek beteljesülését várják, és számolgatják: hányat alszunk még karácsonyig? Ehhez hasonlóan várták a Messiással kapcsolatos ígéretek beteljesedését Izráel istenfélő emberei.

Az ígéretet Mária vette át személyesen Isten angyalától. Örvendhetett a neki adott kegyelemnek, a kiválasztásnak, a névadás kijelentésének: „És nincsen üdvösség senki másban, mert nem is adatott az embereknek az ég alatt más név, amely által üdvözülhetnénk” (ApCsel 4:12).

Először a lelki-szellemi királyság nagysága bontakozik ki az evangélium által. Ennek részesei lehetünk, mint lelki Izráel, ha szívünk trónján uralkodik Jézus, és uralmának vége nem lesz! Királysága örök dicsőségben folytatódik, ahol örökké szolgáljuk Őt. Az angyali felkínálás és szolgálat most az evangélium által történik. Ha Isten téged is kegyelmébe fogadott, részed van az Úr Jézus örök királyságában.

„Ó, mily kedves név ez, Jézus, Gyógyít minden bajt és kínt. / Édes nyugtot, égi békét Csüggedt éltünkbe hint. (HH 617.)

Tőtős János

DÉLUTÁN | 

… fenyegetés idején

Igehely: 2Kir 19:9b–19, 32–34 Kulcsige: 2Kir 19:15–16 „És így imádkozott Ezékiás az Úr előtt: «Uram, Izráel Istene, aki a kerúbokon trónolsz! Egyedül te vagy a föld minden országának Istene, te alkottad az eget és a földet! Uram, fordulj hozzám figyelmesen, és hallgass meg! Uram, nyisd ki a szemedet, és láss! Halld meg Szanhérib beszédét, aki ideküldte ezt az embert, hogy gyalázza az élő Istent!»”

A világ most is sok háborúval szembesül, a nagyhatalmak a kisebbeket leuralják, a nagyok fegyverrel néznek farkasszemet egymással. Amikor e sorokat írom, a szomszédságunkban igen eldurvult harcok folynak. „Féljetek a fegyvertől, mert az a bűn miatt való büntetés, hogy megtudjátok, hogy van ítélet” (Jób 19:29)!

Ezékiás király a legmegfelelőbb helyre, az Úr házába, Isten színe elé vitte a hadat üzenő levelet. Imádkozott. Tudta, hogy az ő ereje csekély az ellenséggel szemben, de azt még jobban, hogy Isten hatalmas, Őt nem győzheti le a világ nagyhatalma. Őt hívta segítségül. Ézsaiás által érkezett is a válasz, hogy Isten szabadulást küld önmagáért és Dávidért. 185 ezer asszír harcos halt meg azon az éjszakán az Úr angyala által.

Buzgó imádsággal könyörögjünk mi is a békéért, hogy gyermekeink, unokáink és népünk megmeneküljön, és legyen még kegyelmi idő sokak megtérésére! Bár lennénk jó elődök, mint Dávid, akire saját neve dicsősége mellett hivatkozott Isten, hogy megmenti Jeruzsálemet és az Ő népét.

Tőtős János

 Napi áhítat

Igehely: Zsolt 40:1-6 Kulcsige: Zsolt 40:5 „Boldog ember az, aki az Úrba veti bizodalmát, nem igazodik a kevélyekhez és az elvetemült hazugokhoz.”

Megragadóan, sok költői kifejezéssel írja le Dávid egyik felejthetetlen, de kemény élményét. Hogy mi lehetett a pusztulás gödre és a sáros fertő, nem tudjuk. Talán betegség vagy kilátástalan harci körülmény, netalán egy újabb családi perpatvar? Viszont figyelemre méltó ebben a helyzetben Dávid magatartása. Jogosan állíthatjuk, hogy az egész folyamat alapja az őszinte baráti bizalom Isten személyében. Dávidnak zsenge korától kezdve az Úr volt a bizodalma, ezért fordul most is hozzá, és nem a kevélyekhez, akikben már csalódott (5.v.).