Mindennapi áhítatok

2019. augusztus 29., csütörtök

Igehely: Róm 7:1-6; Kulcsige: 7:4 „Ugyanígy ti is, testvéreim, meghaltatok a törvény számára a Krisztus teste által, hogy másé legyetek: azé, aki feltámadt a halottak közül, hogy gyümölcsöt teremjünk Istennek.”

Pál apostol egy hétköznapi hasonlat segítségével érzékeltette a valódi keresztyén szabadságot. A korabeli zsidó jogrend szerint a férjes asszony a férj haláláig nem bonthatta fel a házassági köteléket, és engedelmességgel tartozott férjének.

2019. augusztus 28., szerda

Igehely: Róm 6:19-23; Kulcsige: 6:19b „Ahogyan tehát tagjaitokat a tisztátalanság és a törvénytelenség szolgálatába állítottátok, hogy törvénytelenekké legyenek, úgy most állítsátok tagjaitokat az igazság szolgálatába, hogy szentek legyenek.”

Szabadság és rabság – az emberi élet nagy kifejezései. Az ember ugyanis mindig valakinek vagy valaminek a rabja, és valakitől vagy valamitől szabad. A Szentírás szerint, aki rabja a bűnnek, az „szabad” az igazságtól, az Isten szerinti igaz élettől. Ez azonban kétes értékű szabadság.

2019. augusztus 27., kedd

Igehely: Róm 6:12-18; Kulcsige: 6:17 „De hála az Istennek, hogy ugyan a bűn szolgái voltatok, de szívetek szerint engedelmeskedtetek annak a tanításnak, amelynek követésére átadattatok!”

Mai áhítatunkban lehetőségünk van tovább elmélkedni Pál apostol rómaiakhoz írt levelén. A most olvasott igeszakasz arról szól, hogy ne szánjuk többé magunkat a bűn cselekvésére, hanem szánjuk oda magunkat Istennek.

2019. augusztus 26., hétfő

Igehely: Róm 6:5-11; Kulcsige: 6:10 „Mert meghalt a bűnnek egyszer s mindenkorra, amely életet pedig él, azt az Istennek éli.”

A ma reggel olvasott igeszakasz alapján képzeljünk magunk elé egy idős hívő embert – Keresztyén Jánost –, aki visszatekint hosszú életére. Azt látja, hogy életét két szakaszra osztja a megtérése: a megtérés előtti életre és a megtérés utáni életre.

2019. augusztus 25., vasárnap

Igehely: Róm 6:1-4; Kulcsige: 6:4 „A keresztség által ugyanis eltemettettünk vele a halálba, hogy amiképpen Krisztus feltámadt a halálból az Atya dicsősége által, úgy mi is új életben járjunk.”

Örömmel emlékszem vissza arra, amikor fehér ruhában vallhattam meg Krisztusba vetett hitemet a víz hullámaiban. Tizenévesként hamar rá kellett döbbennem, hogy a bemerítkezés még nem célba érkezés, hanem valójában a keresztyén élet eleje.

2019. augusztus 24., szombat

Igehely: Róm 5:18-21; Kulcsige: 5:19 „Mert ahogyan az egy ember engedetlensége által sokan lettek bűnösökké, úgy az egynek engedelmessége által is sokan lesznek igazakká.”

Az Isten irántunk való szeretetének semmi sem vethetett gátat: sem a bűn önkéntes választásából következő lelki halálunk; sem a törvény, amely nyilvánvalóvá tette a bűnt, és erőt adott neki; sem a pokol tomboló dühe. Jézus Krisztusban a mi Istenünk életet adott ingyen.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Jn 1:14–18; Kulcsige: Jn 1:14 „Az Ige testté lett, közöttünk lakott, és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét, telve kegyelemmel és igazsággal.”

Az emberi történelem egyik legcsodálatosabb, de mindenképpen a legfelfoghatatlanabb napja érkezett el, amikor Jézus idejött a földre. Az IGE lett testté, a teremtő, átformáló, ellenállhatatlan és megmásíthatatlan IGE. Személyében a menny érkezett a földre, s mégsem az történt, aminek történnie kellett volna. A menny tisztasága, szentsége, romolhatatlansága nem fér össze a földi szennyel, bűnnel, kétarcúsággal és romlottsággal. Ezért Isten döntött: Nem az ítélet súlyával érkezik az Atya Egyszülöttje, hanem a kegyelem esélyt adó üzenetével.