2019. december 17., kedd

DÉLELŐTT | 
„Készen várva”

Igehely: 2Pt 3:9-14; Kulcsige: 3:14 „Ezért tehát, szeretteim, minthogy ezeket várjátok, igyekezzetek, hogy ő tisztának és feddhetetlennek találjon benneteket békességben.”

A messiásvárásunkat nagyban meghatározza az, hogy milyen felfogású és életvitelű emberek vagyunk. Van, aki mindig elé megy a dolgoknak, ezért mindig naprakész. Az ilyen ember számára természetes, amit Péter a Szentlélek által kér, ő kényesen vigyáz a tisztaságára. Neki más területen vannak komoly kisértései. Aki viszont halogatja a dolgait, annak komoly figyelmeztetés az apostol szava, aki állandó készenlétre szólít fel. Ha megfigyeljük a világban történő eseményeket, katasztrófákat, baleseteket, akkor láthatjuk, hogy nincs idő semmire azokban a helyzetekben. Hiszen előtte minden olyan természetes, és a következő pillanat már visszafordíthatatlan, ott már nincs idő semmire. A Messiás megérkezése pedig a világtörténelem legfontosabb eseménye, mert egy örökkévalóságra meghatározza a létezésünket. Az örök élet és az örök halál közül az egyik meghatározza az öröklétünk milyenségét. Sokan gondolják, hogy Isten dönti el az öröklétük milyenségét. Igazából mi döntjük el, Isten csak nyilvánvalóvá teszi a döntésünket. Te döntöd el, hogy készen várod őt, vagy nem. A halogatott döntés, az mindig nemleges döntés.

Tenkely Béla

DÉLUTÁN | 

A testté létel szükségessége: a törvénynek lehetetlen volt

Igehely: Róm 8:3, Zsid 10: 1-10

Az ószövetségi törvénynek nem az volt a célja, hogy megoldja a bűn kérdését, hanem hogy szembesítsen bennünket a bűnösség valóságával, természetével. A bűnös állapottól szabadulni akaró ember szembesül azzal, hogy nem elég megtisztulni az éppen elkövetett bűn következményétől. A bűnös állapotra a törvény nem tud megoldást nyújtani, mert a bűn bekebelezte az ember teljes lényét. Nem restaurálásra van szüksége az embernek, hanem megelőzésre. A törvény csak arra adatott, hogy erre a felismerésre elvezessen, hogy kialakítsa bennünk a bűntől való szabadulás igényét, valamint a megnyert szabadság megbecsülését. Mióta van számítógép, azóta nem probléma, hogy írás közben mennyit hibázik az ember, mert utólag mindent ki lehet javítani, s a végeredményt nem befolyásolja a gyakori hibázás. Az írógépek világában ez teljesen másként működött, ott bosszantó volt a hibázás, mert gyakran elölről kellett kezdeni az írást, mert a javítás korlátozottan állt rendelkezésre. Mit változtat a gondolkodásunkon, hogy Krisztusban van szabadulási lehetőség?

Tenkely Béla

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
5 + 11 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: 2Kir 2:1–18; Kulcsige: 2Kir 2:11 „Amikor azután tovább mentek, és beszélgettek, hirtelen egy tüzes harci kocsi jelent meg tüzes lovakkal, és elválasztotta őket egymástól. Így ment föl Illés forgószélben az égbe.”

Erre a történetre gyakran úgy szoktunk hivatkozni, mint amikor Illés tüzes szekéren ragadtatik el az Úrhoz. Az ige viszont csak annyit említ, hogy ,,Hirtelen egy tüzes harci kocsi jelent meg tüzes lovakkal, és elválasztotta őket egymástól. Így ment föl Illés forgószélben az égbe.” De valóban a tüzes szekér is jelen volt. Elizeus szempontjából jelentős, hogy élete következő nagy krízisében lát újra tüzes szekereket (2Kir 6:17). A tűz jellemzően Isten ítéleteként jelenik meg, az Édenből való kiűzetés óta (tüzes pallos).