ÁHÍTAT

Szeptember 7 – Szerda

d.e. Menjünk az Úr hegyére – Mik 4:1-14 (4:1-5:1)

Eljön a sok nép, és ezt mondják: Jöjjetek, menjünk föl az Úr hegyére, Jákób Istenének házához! Tanítson minket útjaira, hogy az ő ösvényein járjunk. Mert a Sionról jön a tanítás, és az Úr igéje Jeruzsálemből. (Mik 4:2)

Mikeás korában hamis békességet hirdettek hamis próféták, nem jelentették meg igazán az Úr beszédét, a nép nem kapott igaz tanítást, de most Mikeás meghirdeti azt a békességet, amit az Úr ígér és szerez népének.

Szeptember 8 – Csütörtök

d.e. Nem emberben reménykedik – Mik 5:1-14 (5:2-15)

Olyan lesz Jákób maradéka a többi nép között, mint az Úrtól jövő harmat, mint a fűre hulló zápor, mert nem emberben reménykedik, nem emberekben bízik. (Mik 5:6)

Izráelt bevették az asszírok, s már Jeruzsálem kapuit döngették. Ebben a nehéz, és reménytelen helyzetben szólt az Úr ígérete: „Te pedig, efrátai Betlehem, bár a legkisebb vagy Júda nemzetségei között, mégis belőled származik az, aki uralkodni fog Izráelen...” (Mik 5:1).

Szeptember 10 – Szombat

d.e. A szabadító Istenben reménykedem – Mik 7:1-20

De én az Urat várom, szabadító Istenemben reménykedem: meg is fog hallgatni Istenem! (MIk 7:7)

Mikeás nagyon sötét korszakot mutat be itt.  Jézus hasonló időkre hívja fel a tanítványok figyelmét a Mt 10-ben. Pál, Timóteusnak írt levelében gonosz időkről beszél.
„De én…” – mondja Mikeás. Pál Timóteusnak azt mondja „de te”, s ez a „de” szócska nagyon fontos.

Szeptember 12 – Hétfő

d.e. Kölcsönös egyetértés – Róm 15:1-6

 A türelem és vigasztalás Istene pedig adja meg nektek, hogy egyetértés legyen közöttetek Jézus Krisztus akarata szerint. (Róm 15:5)

Sok reklám hangzik úgy, hogy „megérdemled”, „most kedveskedhetsz magadnak”, bátorítva és csábítva az önző életre. Majd hangzik Isten igéje, „ne a magunk kedvére éljünk”. „Kedvezz a felebarátodnak”. Nem reklám, valóság: erős vagy, erővel töltekeztél be, a Szent Lélektől kapott erővel! Miért kaptad?