Igehely: Jn 12:1-8; Kulcsige: Jn 12:6 „De nem azért mondta ezt, mintha a szegényekre lett volna gondja, hanem azért, mert tolvaj volt, és a nála levő erszényből elszedegette, amit beletettek.”
És ez a MÁS néha maga az ÚR. Ugyanis ebben az Igében arról van szó, hogy a szegények behozatala a képbe csak ürügy. Az igazi cél itt nem a szegények megsegítése, hanem inkább amiatti felháborodás, hogy az a drága kenet miért volt JÉZUS-ra pazarolva.
Igehely: 2Kir 5:19b-27; Kulcsige: 2Kir 5:20b „Az élő Úrra mondom, hogy utánafutok, és szerzek tőle valamit!”
A Naámán történetét megelőző eset kezdőverse a 2Kir 4:38. Ez röviden említést tesz az akkori gazdasági állapotról. Azt olvassuk, hogy: éhínség volt az országban. Ebből kiindulva értjük meg, hogy miért fogalmaz így Elizeus: avagy most van-e a vagyonszerzésnek az ideje?
Igehely: Józs 6:16-7:1.10-15; Kulcsige: Józs 7:11 „Vétkezett Izráel, megszegték szövetségemet, amelyre köteleztem őket, mert elvettek a kiirtásra szánt dolgokból, ellopták, és titokban a holmijuk közé tették.”
Jerikó elfoglalásánál a nép két parancsot kapott:
1. Egy kiirtási parancs, mely a parázna Ráhábon és családján kívül mindenkire és mindenre érvényes volt.
2. És egy megszentelési parancs – minden nemesfém az Úr kincstárába kerüljön.
Igehely: 2Móz 20:15; Kulcsige: 2Móz 20:15 „Ne lopj!”
A 8. parancsolat hasonló az őt megelőző kettőhöz, ami a rövidségét, tömörségét és egyértelműségét illeti. A „ne lopj” nagyon tömören tiltja a benne megnevezett dolgot. Amikor azonban értelmezni kell a tiltást, akkor feltevődik a kérdés: egészen pontosan mi is nevezhető lopásnak?
Igehely: Zsid13:1-15, Kulcsige: Zsid 13:4 „Legyen megbecsült a házasság mindenki előtt, és a házasélet legyen tiszta, mert a paráznákat és a házasságtörőket ítéletével sújtja Isten.”
A mai Ige legalább 10 nagy témakört tár elénk sok figyelmeztetéssel, de bátorítással is.
Igehely: 1Thessz 4:3-9; Kulcsige: 1Thessz 4:4 „Hogy tanuljon meg mindenki szentségben és tisztaságban élni feleségével.”
A házaséletben együtt kell haladnia férjnek és feleségnek a megszentelődés útján. Mint ahogy „Isten akarata, hogy minden ember üdvözüljön” (1Tim 2:2), úgy az is „Isten akarata, hogy megszentelődjetek” (3).
Igehely: Gal 5:22–23; Mt 11:27–30 Kulcsige: Mt 11:29 „Vegyétek magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok és alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek.”
Az Úr Jézusnak olyan elvárásai vannak a tanítványai felé, amik az (ó)emberi természettel teljesen ellentétesek, sőt megvalósítaniuk is lehetetlen volna, ha nem Ő lenne a Mesterük. Ismeri vérmérsékletünket, láthatatlan harcainkat, és tisztában van az emberek között való forgolódásunk minden aspektusával. Ezért beszél a megterhelődésről és megfáradásról, a lélek nyugtalankodásáról, amik rendszerint az emberi kapcsolatokban kialakuló egyenetlenségek, konfliktushelyzetek és a saját gyengeségünkre való összpontosítás miatt következnek be.