2018. október 28., vasárnap

DÉLELŐTT | 
Az új ember állandó megújulásának célja

Igehely: Kol 3:5-11; Kulcsige Kol 3:10 „És felöltöztétek az új embert, aki Teremtőjének képmására állandóan megújul, hogy egyre jobban megismerje őt.”

A Krisztusban újjá lett embernek állandó megújulási folyamatban kell lennie élete végéig. Ez az igazi, nagy reformáció amire mindannyiunknak szüksége van. Ha a régi bűnök, bűnös szenvedélyek nincsenek véglegesen eltávolítva az életünkből, azok visszatérnek, megrontják az életünket és engedetlenségünkkel Isten haragját vonjuk magunkra. Az állandó megújulásnak az a célja, hogy olyanná váljunk, mint amilyen a mi drága Megváltónk, Jézus Krisztus, mert Ő általa lettünk teremtve és újjáteremtve is. Ez a csodálatos és magasztos cél tehát, Isten újjáteremtő munkája, valamint Jézus Krisztus bennünk való lakozása által valósul meg. Isten megújító munkájának folyamatában, az Ige szerint, három felszólításnak kell eleget tennünk:

1. „Öljétek meg tehát tagjaitokban…” Ennek az utasításnak úgy tudok eleget tenni, ha önmegtagadással meggyűlölöm a bűneimet és bűnös természetemet, komolyan veszem azok következményeit, és arra figyelek, hogy Jézus Krisztus, az én drága Megváltóm azok miatt szenvedett és kínos gyötrelmek között meghalt a kereszten.

2. „Most azonban vessétek el magatoktól… a haragot.” A megromlott óemberünktől és annak minden gonoszságától való megszabadulás olyan kell legyen, mint a szennyes és megfertőzött ruhának a levetése és eltávolítása. „Távozz minden bűntől messze, messze el, mert megöl a mérge, hogyha vétkezel! Légy éber és harcolj Urad oldalán, Megváltódra nézz fel, s haladj lábnyomán!” (HH. 697)

3. „Ne hazudjatok egymásnak.” A hazugságnak sok káros következménye van már itt a földön, de a legborzalmasabb az, hogy kizár Isten országából. „Kívül maradnak az ebek, a varázslók, és a paráznák, a gyilkosok és a bálványimádók, és mindenki, aki szereti és cselekszi a hazugságot” (Jel 22:15). Az állandó megújulásnak állandó feltétele az óember levetkezése és az új ember felöltözése. Az állandó megújulásra mindannyiunknak szükségünk van, amíg ebben a romlott világban, romlott körülmények között, romlott óemberi természettel küzdünk. Ez a folyamatos megtapasztalás pedig Isten segítségével lehetséges lesz. Kérem az Urat, hogy mindannyiunk életében vigye győzelemre az Ő bennünk elkezdett megújító munkáját.

Szekrényes Pál

Imaáhítat: 

Imaáhítat: Adjunk hálát baptista hitelődeinkért! – Zsid 13:7

Bibliaóra: 

Bibliaóra: Elhívatásod, hogy világosságban járj – 1Jn 1:1-10 (Aranymondás: 1Jn 1:7)

DÉLUTÁN | 

Reformációt hozó kinyilatkoztatás

Igehely: Jel 1:1-8

A reformáció alapja mindig Isten Igéjének a komolyan vétele és gyakorlatba ültetése kell legyen. Fontos olvasni és hallgatni az Igét, de hozzátartozik az engedelmesség is. Személyes reformáció akkor van az életünkben, amikor mindenben a Bibliához igazítjuk az életünket, és felhagyunk mindazzal, ami Isten szerint helytelen és bűnös. Tehát a szavaink, életvitelünk (beleértve a cselekedeteinket, magatartásunkat, viselkedésünket) Krisztusra kell mutasson. Isten Igéje élő és ható, általa munkálja Isten a hitet és a megtérést azokban, akik még Isten nélkül élnek, és általa formálja azok életét, akik már az Ő gyermekei.

A reformáció kibontakozásának egy másik fontos része a Jézus Krisztussal való kapcsolatunk és az, amit Róla hiszünk. János elmondja Jézus Krisztusról, hogy feltámadt és mindenek fölött uralkodik. Mennyi tiszteletet adunk egy-egy földi hivatalnoknak, de mennyivel több tisztelet jár annak, akié minden hatalom mennyen és földön! Isten Szentlelke által segítsen abban, hogy ne az emberek véleménye befolyásolja Krisztusnak való engedelmességünket. Jézus Krisztus szeretett minket, és megmosott bennünket a bűneinkből az Ő vére által. Ez a valóság bennünket, akik az Ő gyermekei, követői vagyunk, szeretetének viszonzására kell, hogy ösztönözzön, és egy teljesen átadott, odaszánt, engedelmes és hálás életre.

A reformáció kibontakozásának egy harmadik fontos része, hogy küldetésünket betöltsük. Krisztus bennünket, akik gyermekei vagyunk, királyokká és papokká tett. Péter is elmondja, hogy mi királyi papság, szent nép vagyunk. Az a küldetésünk, hogy bizonyságot tegyünk arról, aki a sötétségből az Ő világosságára hívott el bennünket. Mi is lehetünk hasznos eszközök Isten kezében mások megmentésében, és abban is, hogy Krisztus népét erősítsük, bátorítsuk és segítsük a keskeny úton haladni. Isten legyen segítségül abban, hogy számunkra fontos legyen az Ige, a Krisztussal való kapcsolatunk és a küldetésünk betöltése.

Kérjük Szentlelkének az erejét és jelenlétét életünkre!

Kelemen Szabolcs

 Napi áhítat

Igehely: Mt 21:28–32; Kulcsige: Mt 21:30 „Azután a másikhoz fordulva annak is ugyanezt mondta. Ő azonban így felelt: Megyek, uram. De nem ment el.”

A két testvér példázatában kétféle válasz áll előttünk: szóbeli válasz és cselekedetekben megnyilvánuló válasz. Mindkettő megoszlik, mert bármelyik lehet igenlő vagy nemleges válasz. Az életből vett illusztráció elmondása után Jézus azt kérdezi, hogy a kettő közül melyik „teljesítette” az apja akaratát. Nem az a kérdés, hogy szóban ki válaszolt helyesen. Mi talán azt mondanánk, hogy az a jó fiú, aki azonnal engedelmesen válaszol, és később is engedelmesen cselekszik. Ez lenne az ideális, de sokszor megakadunk verbális szinten, Atyánkat kifizetjük szép szavakkal.