Mindennapi áhítatok

2021. február 9., kedd

Igehely: Mk 6:30-34; Kulcsige: Mk 6:34 „Amikor Jézus kiszállt, és meglátta a nagy sokaságot, megszánta őket, mert olyanok voltak, mint a pásztor nélkül való juhok, és kezdte őket sok mindenre tanítani.”

Mint minden küldetés beszámolóval ér véget. Itt is ezt látjuk. Amit tettek és láttak, vagyis amit tapasztaltak, megbeszélik maguk között. Mi volt a tanulság, vagy milyen új módszerrel gyarapíthatják szolgálatukat? Csak a munkacsoportnak kellett félrevonulni, átbeszélni a megélt helyzetet.

2021. február 8., hétfő

Igehely: Mk 6:14-29; Kulcsige: Mk 6:20 „mert Heródes félt Jánostól, akiről tudta, hogy igaz és szent ember, ezért védelmébe vette; bár hallgatva őt gyakran zavarba jött, mégis szívesen hallgatta.”

Heródes a gonosz hatalom, az önmagában meghasonlott ember típusa. Szemmel kíséri, a népet, a történéseket, amelyek zajlanak. Tipikus politikus, de nem érti a lelki dolgokat. Sok jónak tűnő cselekedetével próbálja magát népszerűvé tenni, de elmebaja és a Gonosz zsarnokká teszik.

2021. február 6., szombat

Igehely: Mk 6:1-6; Kulcsige: Mk 6:4 „Jézus pedig így szólt hozzájuk: Nem vetik meg a prófétát másutt, csak a tulajdon hazájában, a rokonai között és a saját házában.”

A próféták sorsa nem könnyű. (Főleg, ha bibliai értelemben vesszük, és nem a haszonleső, szélhámos tévtanítókra és jövendőmondókra gondolunk.) Ott, ahol a legnagyobb biztonságban, szeretetben és elfogadásban kellene részesüljenek, pont ott találják szembe magukat a legnagyobb ellenállással.

2021. február 5., péntek

Igehely: Mk 5:35-43; Kulcsige: Mk 5:36 „Jézus is meghallotta, amit mondtak, és így szólt a zsinagógai elöljáróhoz: Ne félj, csak higgy!”

Jairus a lehető legrosszabb hírt kapta: „leányod meghalt.” Akinek a megmentésére törekedett, már nincs az élők sorában. A segítség úton volt, de már késő, nincs, kin segíteni. Visszaemlékszem, amikor én kaptam ezt a hírt: akit szerettél, meghalt. Lesújtó, megbénító érzés.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: 2Kir 23:1-3.11-15 Kulcsige: 2Kir 23:3

A király, aki felismeri az élő Istent, megérti parancsait, odatereli az egész népet az Úr házába, így nyer újra értelmet „én és az én házam népe az Urat szolgáljuk!” (Józs 24,15). Megünnepelték az Egyiptomból való szabadulást, megemlékeztek arról, amit értük tett a Seregek Ura. A jósiási reform két eseményt kapcsol össze, amelyeknek, így együtt van nagy hordereje az Isten népére nézve: előkerül a szent irat (sola scriptura), a helyes tanítás és megtörténik a szövetségkötés. Egyik a másik nélkül nem hoz életet.