Igehely: Zsid 4:11 „Igyekezzünk tehát bemenni abba a nyugalomba, hogy senki el ne essék az ehhez hasonló engedetlenség következtében.”
Az eredeti olvasók számára, „igyekezni” azt jelentette, hogy teljes mértékben bízzanak Jézus Krisztus váltságmunkájában, és ne tartsák szükségesnek emellett az ószövetségi törvény betartását az üdvösséghez. Csak ez vezet ahhoz a nyugalomhoz, amire a lélek áhítozik.
Számunkra a nyugalomba bemenetelre igyekezet két dolgot jelent. Az első, hogy igyekezzünk megtérni. Az Úr Jézus hívja a megfáradtakat és nyugtalanokat: „Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek.” (Mt 11:28) Ismét: „Igyekezzetek bemenni a szoros kapun...” (Lk 13:24)
Másodszor pedig azt is jelenti, hogy kizárólag Jézus Krisztusban bízunk üdvösségünk érdekében. Nem arra tekintük, hogy milyen jók tudunk lenni, hisz megtaláljuk magunkban „hogy miközben a jót akarjuk tenni, csak a rosszat tudjuk cselekedni”. (Róm 7:21) Felkiáltunk: „Én nyomorult ember, ki szabadít meg ebből a halálra ítélt testből?” (Róm 7:24) A békességet és a nyugalmat az a felismerés adja, hogy „Hála Istennek, a mi Urunk, Jézus Krisztus!” (Róm 7:25) Az igyekezetünk nem arra irányul, hogy cselekedeteinkkel legyünk kedvesek Isten előtt, hanem arra, hogy bízzunk Jézus Krisztusban.
Kovács József
Absolon lázadásának következménye
Igehely: 2Sám 18:6–18; Kulcsige: 2Sám 18:9 „Dávid emberei egyszer csak rábukkantak Absolonra: Absolon egy öszvéren nyargalt; az öszvér beszaladt egy nagy tölgyfa sűrű ágai alá, Absolon pedig hajánál fogva fennakadt a tölgyfán. Ott lógott ég és föld között, mert az öszvér kiszaladt alóla.”
Absolon, Dávid király harmadik fia, belopta magát Izráel fiainak szívébe. Negyvenévesen fellázadt a saját apja ellen. Lázadásának mélyreható következményei lettek:
1. Apjának életére és királyságára tört. Dávid a halálos veszedelem elől, amit Absolon lázadása okozott, hűséges embereinek segítségével időt nyert, és elmenekült a Jordánon túlra, Mahanaimba.
2. Kiélezte az ellentétet, aminek történelmi gyökerei voltak Júda és Izráel között. Izráel tíz törzse Absolont pártolta, Júda törzse és a papság Dávid mellett maradt. Absolon barátai a lázadás mellé álltak, és fegyvereikkel őt támogatták.
3. Egy kisebb város lakosságának megfelelő ember halt meg. A döntő harcban a terepviszonyok és a fegyveres összecsapás miatt elpusztult 20000 ember.
4. A kegyelem lehetőségét vesztette el azzal, hogy hajától fogva fennakadt egy fán, és az öszvére kiszaladt alóla. Bár a király kíméletet kért a hadinéptől Absolon felé, Jóáb nem kímélte meg az életét.
Mi történne, ha fellázadnál saját családod, gyülekezeted vagy néped ellen? Vagy ha ellened lázadnának?
Kaszta Áron
