Igehely: Mik 5:1 (Mik 5:2 – Károli) „Te pedig, efrátai Betlehem, bár a legkisebb vagy Júda nemzetségei között, mégis belőled származik az, aki uralkodni fog Izráelen. Származása visszanyúlik a hajdani időkbe, a távoli múltba.”
Szemléld, és engedj te is az Úr csodálatos munkájának! Isten, üdvözítő tervét illetően, kiválasztja Dávid kicsiny városát, és egy császári rendelet által elvezeti Józsefet és terhes feleségét, Máriát, Betlehembe.
Igehely: Lk 1:30-33; Kulcsige: Lk 1:32 „Nagy lesz ő, és a Magasságos Fiának nevezik majd; az Úr Isten neki adja atyjának, Dávidnak a trónját.”
Isten ígérete, amit Dávid királynak mondott: „házad és királyságod örökre megmarad, és trónod örökre szilárd lesz” (1Sám 7:16), az Úr Jézusban teljesedik be. Isten jelentette ezt ki Gábriel angyal által Jézus anyjának, Máriának.
Igehely: Zsid 7:11-25; Kulcsige: Zsid 7:14 „Mert ismeretes, hogy a mi Urunk Júdából származott, de ebből a törzsből származó papokról semmit sem mondott Mózes.”
Az Ószövetség papi szolgálatát végzők mind a Lévi törzséből származtak isteni utasítás szerint (4Móz 18:2). E rend szerinti papság időszaka és szerepe lejárt, az üdvösség szempontjából pedig „erőtlen és használhatatlan” (18.v.).
Igehely: 1Móz 22:15-18; Kulcsige: 1Móz 22:18 „És a te utódod által nyer áldást a föld minden népe, mert hallgattál szavamra.”
A Megváltó származása Ábrahámhoz kapcsolódik, aki a hit embere lett, kiállva a próbát, amelynek záró sorait olvastuk. Hogyan vált hithőssé? Ábrahám, aki hitt Istennek, még fiát is kész lett volna feláldozni, akiben az ígéretek beteljesedése bontakozott ki. Fiának végül nem kellett meghalnia.
Igehely: 1Móz 3:14-15; Kulcsige: 1Móz 3:15 „Ellenségeskedést támasztok közted és az asszony között, a te utódod és az ő utódja között: ő a fejedet tapossa, te pedig a sarkát mardosod.”
A Megváltó Úr Jézus földi származása visszanyúlik egészen az első emberpárig, erre utal a cím is. Isten első ígérete a Megváltóról a bűnbeesést követően, a büntetés kapcsán olvasható: „az ő utódja… a fejedet tapossa” (15.v.) – szólt az Úr a kígyóhoz.
Igehely: 1Sám 24:1-23; Kulcsige: 1Sám 24:7 „És ezt mondta embereinek: Mentsen meg az Úr attól, hogy ilyen dolgot kövessek el az én uram, az Úr fölkentje ellen, és kezet emeljek rá, hiszen az Úr fölkentje ő!”
Annak ellenére, hogy Saul üldözte Dávidot, az Úrnak más terve volt. Saul ugyanabba a barlangba ment szükségét végezni, amelyben Dávid rejtőzködött, viszont Dávid tisztelete az Úr felkentje iránt minden emberi értelmet felülhalad.
Igehely: ApCsel 14:1–7 Kulcsige: ApCsel 14:1 „Ikóniumban szintén bementek a zsidók zsinagógájába, és úgy hirdették az igét, hogy a zsidókból is, a görögökből is igen sokan lettek hívőkké.”
A nyíltan, bátorsággal hirdetett ige, amit Isten Szentlelkének a munkája erősít meg, mindenképpen reakciót fog kiváltani: vagy ellenszenvet, vagy megtérést. A hívő embernek tudatosítania kell magában, hogy az evangélium hirdetésének ára van. Azok, akik az evangéliumnak ellene állnak, mindent meg fognak tenni, hogy elhallgattassák az üzenet hirdetőjét. Pál és Barnabás pontosan azt tapasztalták meg, amire annak idején Jézus figyelmeztette a tanítványait: „Emlékezzetek arra az igére, amelyet én mondtam nektek: Nem nagyobb a szolga az uránál.