Igehely: Gal 5:7-17; Kulcsige: Gal 5:15 „Ha pedig egymást marjátok és faljátok, vigyázzatok, el ne emésszétek egymást!”
„Ha pedig egymást marjátok és faljátok...” Hát milyen hívő gyülekezet az, akiknek ezt kell vagy lehet írni!? Nem szeretetben együtt munkálkodó közösség a gyülekezet? Az kellene, hogy legyen.
Igehely: 1Kor 16:10-20; Kulcsige: 1Kor 16:13 „Vigyázzatok, álljatok meg a hitben, legyetek férfiak, legyetek erősek!”
Pál, miközben atyai módon gondoskodik munkatársairól, a hitben való megállásra biztatja a korinthusiakat. Ez a biztatás nekünk is szól. Ma is számtalan erő fog össze, hogy hitünkben elgyengítsen, kétséget támasszon a szívünkben.
Igehely: Ézs 63:7-19; Kulcsige: Ézs 63:16 „Hiszen te vagy a mi atyánk, Ábrahám nem ismer bennünket, Izráel nem törődik velünk. Uram, te vagy a mi atyánk, ősidőktől fogva megváltónknak nevezünk.”
Izráel népe tisztelettel beszélt az ősatyákról, Ábrahámról, Izsákról és Jákóbról. Jézussal beszélgetve még dicsekedtek is: „A mi atyánk Ábrahám!” – mondták jelentőségteljesen (Jn 8:39). Ez azonban kimerült a hagyománytiszteletben, nosztalgiában, szép emlékekben.
Igehely: Náh 3:1-19; Kulcsige: Náh 3:7 „Aki csak lát, menekül előled, és ezt mondja: Elpusztult Ninive! Ki sajnálja? Hol találnék olyanokat, akik részvéttel vannak iránta?”
A hitnek a Biblia igazságaira kell épülnie. Prohászka Ottokár szavaival: „a hit le akarja törni az emberben a vadállatot, hogy Isten fiává lehessünk. Krisztus nem csak Üdvözítőnk, hanem példaképünk is, akit követnünk kell.
Igehely: Náh 2:1-14; Kulcsige: Náh 2:2 „Ostromló vonul ellened, Ninive! Őrizd az erődöt, figyeld az utat, öltözz fegyverbe, szedd össze minden erődet!”
Isten üdvösséges munkáit nem arról lehet felismerni, hogy semmi zavaró tényező nem keletkezik. Mihelyt Isten munkája teret nyer, a Sátán erőteljes támadásba lendül. Szinte a sátáni támadás intenzitása jelzi, hogy egy változás mennyire van Istentől, vagy csak emberektől.
Igehely: Náh 1:1-14; Kulcsige: Náh 1:11 „Belőled indultak útnak, akik gonoszat terveztek az Úr ellen, pusztító szándékkal.”
Az utolsó ítéletkor Isten nem keveri majd össze a megtérteket a meg nem tértekkel. A Jézus vérén megtisztult szenteket a bűneikben makacsul megmaradókkal. Tehát nem célszerű a két életvitel: az istenfélő és az istentelen közé egyenlőségjelet tenni. Vagy a kettő közötti különbséget összemosni.
Igehely: Róm 13:11–14; Kulcsige: Róm 13:12 „Az éjszaka múlik, a nappal pedig már egészen közel van. Tegyük le tehát a sötétség cselekedeteit, és öltsük fel a világosság fegyvereit.”
Igeszakaszunk egy felhívással kezdődik. Pál ébresztgeti a testvéreket. Úgy látja, hogy az idő sürget a megtérésre. A földi létet éjszakának nevezi, amit múlni vél. Az előző versekben buzdít a szeretet megélésére, amely egyenlő a törvény betöltésével. Ezt gyakorlati lépésekkel is magyarázza: A bűnös cselekedeteket el kell hagyni, fel kell cserélni a világosság fegyvereivel. Nappal, a világosságban tisztességesen kell élni, azonosulni Krisztussal. A testünk táplálását nem tiltja, hanem óv a bűnös hajlamok, vágyak dédelgetésétől. Legyen számunkra is ez a mai napnak a zsinórmértéke.