Igehely: Ef 5:10-20; Kulcsige: Ef 5:15 „Jól vigyázzatok tehát, hogyan éltek; ne esztelenül, hanem bölcsen.”
Egy frissen megtért fiatalember a munkahelyén üzemről üzemre járt, és mindenhol bizonyságot tett megtéréséről. Egy hét múlva kezébe adták a munkakönyvét. Ezt követően a gyülekezetben is bizonyságot tett arról, hogy munkahelyéről a hite miatt tették ki.
Igehely: Gal 5:7-17; Kulcsige: Gal 5:15 „Ha pedig egymást marjátok és faljátok, vigyázzatok, el ne emésszétek egymást!”
„Ha pedig egymást marjátok és faljátok...” Hát milyen hívő gyülekezet az, akiknek ezt kell vagy lehet írni!? Nem szeretetben együtt munkálkodó közösség a gyülekezet? Az kellene, hogy legyen.
Igehely: 1Kor 16:10-20; Kulcsige: 1Kor 16:13 „Vigyázzatok, álljatok meg a hitben, legyetek férfiak, legyetek erősek!”
Pál, miközben atyai módon gondoskodik munkatársairól, a hitben való megállásra biztatja a korinthusiakat. Ez a biztatás nekünk is szól. Ma is számtalan erő fog össze, hogy hitünkben elgyengítsen, kétséget támasszon a szívünkben.
Igehely: Ézs 63:7-19; Kulcsige: Ézs 63:16 „Hiszen te vagy a mi atyánk, Ábrahám nem ismer bennünket, Izráel nem törődik velünk. Uram, te vagy a mi atyánk, ősidőktől fogva megváltónknak nevezünk.”
Izráel népe tisztelettel beszélt az ősatyákról, Ábrahámról, Izsákról és Jákóbról. Jézussal beszélgetve még dicsekedtek is: „A mi atyánk Ábrahám!” – mondták jelentőségteljesen (Jn 8:39). Ez azonban kimerült a hagyománytiszteletben, nosztalgiában, szép emlékekben.
Igehely: Náh 3:1-19; Kulcsige: Náh 3:7 „Aki csak lát, menekül előled, és ezt mondja: Elpusztult Ninive! Ki sajnálja? Hol találnék olyanokat, akik részvéttel vannak iránta?”
A hitnek a Biblia igazságaira kell épülnie. Prohászka Ottokár szavaival: „a hit le akarja törni az emberben a vadállatot, hogy Isten fiává lehessünk. Krisztus nem csak Üdvözítőnk, hanem példaképünk is, akit követnünk kell.
Igehely: Náh 2:1-14; Kulcsige: Náh 2:2 „Ostromló vonul ellened, Ninive! Őrizd az erődöt, figyeld az utat, öltözz fegyverbe, szedd össze minden erődet!”
Isten üdvösséges munkáit nem arról lehet felismerni, hogy semmi zavaró tényező nem keletkezik. Mihelyt Isten munkája teret nyer, a Sátán erőteljes támadásba lendül. Szinte a sátáni támadás intenzitása jelzi, hogy egy változás mennyire van Istentől, vagy csak emberektől.
Igehely: 2Thessz 3:1–12; Kulcsige: 2Thessz 3:4 „Bizalmunk van az Úrban irántatok, hogy amit elrendelünk, azt megteszitek, és meg is fogjátok tenni.”
Pál bízott a gyülekezetben, hogy amit kér tőlük, azt meg is fogják tenni. Pálnak való engedelmességükkel az Istennek való engedelmességüket bizonyították. Engedelmességük abban állt, hogy elhatárolódtak a gyülekezetben megjelenő tévtanítástól, és azoktól, akik tétlenül éltek. Abban mutatkozott meg a megbízhatóságuk, hogy ragaszkodtak a Páltól tanultakhoz. Mi elhatárolódunk-e a gyülekezetben megjelenő bűnöktől? Bűnnek tartjuk-e azt, amit az Írás annak tart, vagy igazodunk a mai kor szokásaihoz, elvárásaihoz? Számunkra ki vagy mi a mérce?