Igehely: 2Móz 31:12-18; Kulcsige: 2Móz 31:17 „Örök jel ez köztem és Izráel fiai között. Mert hat nap alatt alkotta meg az ÚR az eget és a földet, a hetedik napon pedig megnyugodott és megpihent.”
Világunk egyik nagy problémája a rohanás, a következménye pedig a stressz. Ezért van sok kimerült, lehangolt és érdektelen ember közöttünk. Isten másképp rendezte be világunkat, és ezt az Ő Igéjében megtudhatjuk. Nézzük meg az Ő tervét és akaratát.
1. A teremtés rendje azt követeli, hogy hat napon át dolgozzunk és egy napot pihenjünk. Olvastam valahol, hogy az egyik kommunista országban bevezették a 10 napos hetet (!), mert úgy kilenc napot dolgozhatnak az emberek, és egyet pihenhetnek. Így viszont megnő az államkassza. Az emberek azonban hamar kimerültek és betegek lettek. Észrevették ezt a hatóságok, és rövid időn belül visszatértek a 7 napos hétre. Így vagyunk teremtve. Benne van a DNS-ben ez a rend, egész lényünk ezt óhajtja. Tegyünk félre egy napot a hétből!
2. Van egy különleges lelkület, egy hozzáállás mindenhez, ami változást hoz. Nem a munkahelyem változott, én változtam a munkahelyen, mert más lelkülettel dolgozom. Ez egy szellemi, lelki terület, ahová lelkünkkel lépünk be. Ez a hódolat, istenimádat gyakorlása. Vasárnap, a hét első napján mindenki menjen el gyülekezetbe, készüljön lélekben erre, imádkozzon, hogy Isten szólítsa meg, szolgáljon, amivel megbízzák, legyen hálás mindenért. Lehet pihenni is e napon, olvasni, betegeket és barátokat látogatni. Beszélgetni, sétálni, a következő hetet tervezni, az elmúlt hetet pedig kiértékelni.
3. Engedelmességünkkel járulhatunk hozzá az isteni tervhez. Hallottam, hogy egy istentelen ember csúfolta hívő szomszédját, mert az nem ment a mezőre dolgozni vasárnap, és azt mondta, hogy ezért szegény lesz. Testvérünk hétköznap buzgón és ügyesen dolgozott, de vasárnap a lelki munkát végezte. Az év végén, földi javai többek és szebbek voltak. Ebben az Igében Isten felszólítja népét az engedelmességre. Ez a jel, ami Istenre mutat, túlmutat rajtunk Őrá, a forrásra, a lényegre, és ez a legfontosabb.
Ez a terv csodálatos, és ha hozzáigazodunk, felüdülünk, sőt meggyógyulunk. Érdemes erre a tervre építeni.
Szűcs Sándor
Imaáhítat: Kérjük az Úr oltalmát táborozó gyermekeinkre és üdülő családjainkra! – Péld 6:22
Bibliaóra: Istentől jövő szeretet – Hós 11:1-9; 14:1-9 (Hós 14:5-6)
A vándorlás üdvös tényezői
Igehely: 4Móz 10:11–14, 28–36; Kulcsige: 4Móz 10:35 „Valahányszor elindult a láda, ezt mondta Mózes: Kelj föl, URam! Szóródjanak szét ellenségeid, gyűlölőid meneküljenek előled!”
A vándorlás képe és gondolata végigmegy a Biblián: mi, hívők, vándorok vagyunk ezen a földön. Itt nem találunk nyugalmat lelkünknek a földi javakban, bármennyire kívánnánk azokat magunknak. Az lenne a jó, ha mennyei dolgokra, a lelki dolgokra irányulna igyekezetünk, mert igazából a lelkünk a legfontosabb, és a célunk a mennyország. Isten jót tesz velünk e vándorlás alatt (32v.), ezért beszélhetünk üdvös tényezőkről. Melyek ezek az áldások?
Isten jelenléte: vezetés és védelem. Maga Isten ment velük, vezette és védte őket. A frigyláda volt a vezetés jelképe, a felhőoszlop pedig a védelem kivitelezője. Mindkettőre szükség volt. A szövetség ládája Jézust jelképezi, az Ő irgalmát és szeretetét (Zsid 4:16), a felhőoszlop pedig azt a védelmet, amit Isten ad a megtért és bemerített gyermekeinek (1Kor 10:2). De van még egy tényező az emberi és Isteni tényező mellett, éspedig a Hóbáb személye. Isten ad ilyen embereket is nekünk, akik tudásukkal segítenek. Ezek pásztorok, szülők vagy nevelők, vezetők, akikre szükségünk van (Ef 4:11). Értékeljük őket!
Alárendeltség: szelídség és egység. Isten rendelte a vezetőket és indította a nép szívét az engedelmességre. Igazából ez visz előre a személyes lelki életben és ad egységes közösségi életet. Kell a rend, ami Istentől jön, de kell az alárendelt emberek jelleme is ehhez az egységhez.
Munkálkodás: szeretet és meggyőzés. A misszió a munkálkodó élet jele. Tenni kell, de nemcsak színből vagy szokásból, hanem szeretettel. Többszöri kérés, érvek felsorolása szükséges, de megéri, mert Hóbáb is végül elment velük, ahogy a Bír 1:16 tanúskodik erről.
Imádság: kérés és hálaadás. Olyan jó, hogy Istennel mindent meg lehet beszélni és ez a beszélgetés az imádság által történik. Látjuk Mózest, aki segítséget kér Istentől, de ugyanakkor megköszöni, hálát ad a nagy népért, a sok emberért, akik a népéhez tartoztak.
Nagyon jó hívőnek lenni, előnyös és áldásos: Isten jelenlétét tapasztalni, az alárendeltség lelkületét megélni, a munkálkodás elvét gyakorolni és az imádkozásban állhatatosnak lenni. Ezekre törekedjünk!
Szűcs Sándor
