– Mk 10:1-12
Jézus Krisztus „szokása szerint ismét tanította őket”. Fel sem fogjuk, milyen nagy jelentősége van annak, hogy Jézus személyesen tanít minket. Az ő tanítása nem a mások által szerzett tapasztalatokra épül, hanem ő maga a bölcsesség és a tudás.
– Mk 9:49-50
Az Úr második visszajövetele nem olyan lesz, mint az első. Amikor a próféták és az apostolok leírást adnak az Emberfia megjelenéséről, akkor szemét a tűz lángjához, lábát a kemencében izzó aranyérchez hasonlítják (Dán 10:6, Jel 1:14-15).
– Mk 9:42-48
A botránkozás vagy megbotránkozik a görög szkandalidzomai szó fordítása, melynek jelentése: csapdába esik. Konkrétan olyan típusú csapdára utal, amely meghajlított ághoz rögzített, elrejtett hurokból vagy hálóból áll, s az ág felcsapódása által ejti foglyul áldozatát.
– Mk 9:38-41
Hajlamosak vagyunk mi is arra, hogy megítéljük azokat, akik „nem közülünk valók”. Minden ember egyedül Jézusnak kell számot adjon. Nekünk hálásnak kell lennünk azokért, akik Krisztuséi. Fontos, hogy a krisztuskövetők között ne háborúság legyen, még akkor sem, ha nem értenek mindenben egyet.
– Mk 9:33-37
Heves vita folyik a tanítványok között arról, hogy ki a nagyobb. Jézus megkérdezi őket, hogy miről vitatkoztak. Néma csend következik. Lelkükben érzik, hogy nem Isten szerinti magatartás volt, ahogy viselkedtek.
– Mk 9:30-32
Jézus munkássága nemcsak hangzatos prédikációkban és látványos gyógyításokban nyilvánult meg: fontos volt számára a tizenkettő tanítványozása is.
Igehely: Róm 9:30–10:10; Kulcsige: Róm 9:9 „Ha tehát száddal Úrnak vallod Jézust, és szíveddel hiszed, hogy Isten feltámasztotta őt a halálból, akkor üdvözülsz.”
Azt szokták mondani, hogy a hit mindenkinek magánügy. Ez nem igaz. Jézus ezt mondja: „Aki tehát vallást tesz rólam az emberek előtt, arról majd én is vallást teszek mennyei Atyám előtt, aki pedig megtagad engem az emberek előtt, azt majd én is megtagadom mennyei Atyám előtt” (Mt 10:32–33). A tanítványok Jézus feltámadását nem hitték el, akkor se, ha olyanokkal beszéltek, akik találkoztak a feltámadott Jézussal. Szükséges volt a személyes találkozás Vele. Mivé váltak a találkozás után? „Mert nem tehetjük, hogy ne mondjuk el azt, amit láttunk és hallottunk.” (ApCsel 4:20)