Igehely: Péld 8:12, 22-31; Igehely: Péld 8:23 „Az ősidőkben formált engem, kezdetben, a föld keletkezése előtt.”
Igeszakaszunkban a bölcsességről van szó. De mi lehet az igazi bölcsesség? Az a dolog, amire szükségem van ahhoz, hogy jó döntést hozzak, vagy talán egy fogalom, amivel soha nem fogok megbarátkozni? Bár szeretném, ha tanácstalanságomban néha rám találna... Így nagyon távolinak, szinte megfoghatatlannak tűnik a bölcsesség.
A Példabeszédek könyvének 8. részében azonban egészen más leírást kapunk róla. A bölcsesség kiált - tehát van hangja (1. és 6. v.), észreveszi az együgyűeket és az ostobákat (5.v.), tud szeretni (17.v.), örökséget adni (21.v.), játszadozni, gyönyörködni (30-31.v.). Ezek szerint ez csakis egy személy lehet, mert egyetlen tárgy vagy fogalom sem rendelkezik ilyen képességekkel. Kire illik tehát ez a leírás? A továbbiakban azt is megtudhatjuk róla, hogy a bölcsesség hatalom, hiszen általa uralkodnak a királyok (14-15. v.), minden teremtett dolog és élőlény előtt létezett (23-25. v.), valamint, aki megtalálja, magát az életet találja meg (35.v.).
Ez a leírás nem érvényes akárkire, hanem csakis egy isteni személyre. Úgy gondolom, és abban hiszek, hogy a bölcsesség megszemélyesítője maga az Úr Jézus Krisztus. Ne úgy közelítsük meg a Bölcsességet, ha barátkozni akarunk vele, mint Pilátus az igazságot (Jn 18:38)! Keressük őt hittel, kitartóan!
„Az örökké való Királynak pedig, a halhatatlan, láthatatlan, egyedül bölcs Istennek tisztesség és dicsőség örökkön örökké! Ámen.” (1Tim 1:17, Károli ford.)
Boncidai János
Kérjünk Alkotónkat, hogy illeszkedjünk be az Ő teremtési rendjébe! – Jel 4:11
Új viselkedési minta – Lk 14:7-14 (Lk 14:11)
A bölcsesség titka
Igehely: Jób 28:12-28; Kulcsige: Jób 28:28 „Az embernek pedig ezt mondta: Íme, az Úr félelme a bölcsesség, és a rossz kerülése az értelem.”
A fenti igeszakasz végén egy félmondatból meg is tudhatjuk, hogy mi a bölcsesség titka: „az Úr félelme a bölcsesség” (28.v.). Ezt más igék is megerősítik: „A bölcsesség kezdete az Úrnak félelme” (Péld 9:10a, Zsolt 111:10a); „Őt [Jézus Krisztust] tette nekünk Isten bölcsességgé” (1Kor 1:30).
Az Úrnak félelme valójában tehát azt jelenti, hogy engedelmeskedek neki mindenben.
Ugyanakkor azt is megfigyelhetjük, hogy az ige több versen keresztül (15-19) a bölcsesség értékét próbálja meghatározni. Ezek a kézzel fogható dolgok már közelebb állnak hozzánk: arany, ezüst, ékszerek, drágagyöngyök. Az ige viszont azt is kijelenti, hogy a bölcsességet ezekkel sem tudnánk megvenni, annyira megfizethetetlen, értékük pedig összehasonlíthatatlan - egyszerűen nem érnek fel a bölcsességgel. Legtöbben még a kezünkben sem fogtunk soha drágagyöngyöket, de ha történetesen birtokosaik lennénk is, még az is kevés lenne ahhoz, hogy bölcsességet szerezzünk.
A napokban olvastam Charles Stanley-ről, aki 51 éven keresztül volt ugyanannak a gyülekezetnek a lelkipásztora. Ez idő alatt 10 000 taggal szaporodott a gyülekezet. Charles Stanley a következő mottót tűzte ki maga elé: „Engedelmeskedj Istennek, és hagyd rá a következményeket!” Ő megtalálta a bölcsesség titkát abban, hogy engedelmeskedett Istennek, és megfizette az árát azáltal, hogy a keresésére szánta magát.
Boncidai János
Új hozzászólás