Igehely: Mt 14:1–12; Kulcsige: Mt 14:12 „Azután eljöttek tanítványai, elvitték a holttestet, és eltemették. Majd elmentek, és hírül adták ezt Jézusnak.”
Bemerítő János levágott fejét odaadták Heródiás lányának, aki elvitte azt a János halálát kívánó anyjának. Ez azért történt, mert Bemerítő János az Úr prófétájaként megfeddte Heródest, amiért elvette testvérének, Fülöpnek a feleségét.
Igehely: 2Tim 4:1–5; Kulcsige: 2Tim 4:2 „Hirdesd az igét, állj elő vele, akár alkalmas, akár alkalmatlan az idő, feddj, ints, biztass teljes türelemmel és tanítással.”
Az Úrral való személyes kapcsolatunkban elég sűrűn előfordul az, hogy az Úr egy konkrét kéréssel fordul hozzánk. Szól hozzánk személyesen az Ige olvasása, az igehirdetés hallgatása vagy Szentlelke által. Személyesen, mint gyermekét megszólít: Kérlek!
Igehely: Mt 13:51–58; Kulcsige: Mt 13:54 „És hazájába érve úgy tanította őket a zsinagógájukban, hogy megdöbbenve mondták: Honnan van benne ez a bölcsesség és a csodatevő erő?”
Jézus a tanítványait tanította példázatok által, amit ők nem nagyon értettek meg. Meg is kérdezte: „Megértettétek mindezt?” (51.v.). Jézus arra hívta fel a figyelmüket, hogy amit tőle tanultak, azt tovább kell adniuk másoknak.
Igehely: Mt 13:44–50; Kulcsige: Mt 13:44 „Hasonló a mennyek országa a szántóföldben elrejtett kincshez, amelyet az ember, miután megtalált, elrejt, majd örömében elmegy, eladja mindenét, amije van, és megveszi azt a szántóföldet.”
Újabb példázat a mennyek országáról. Szántóföldhöz van hasonlítva, amelyben egy nagyértékű kincs van elrejtve. Ezt megtalálja egy ember, felméri annak értékét, és ő is elrejti azt, majd feláldozva mindenét, amije van, megvásárolja azt a földet.
Igehely: Mt 13:31–35; Kulcsige: Mt 13:31 „Más példázatot is mondott nekik: Hasonló a mennyek országa a mustármaghoz, amelyet vesz az ember, és elvet a szántóföldjébe.”
Az Úr Jézus két újabb példázatát olvassuk a 13. részben. Első a mustármag példázata. A mennyek országa hasonló a mustármaghoz. Ebből a kicsi magból akkora fa lesz, hogy a madarak is fészket rakhatnak az ágai között.
Igehely: Mt 13:24–30, 36–43; Kulcsige: Mt 13:38 „A szántóföld a világ, a jó mag a mennyek országának fiai, a konkoly a gonosz fiai.”
Ebben az igerészben a jó mag az Isten országának a fiait jelképezi. Isten úgy rendelte el, hogy a világ minden táján legyenek igehirdetők: „Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet” (Mt 28:19).
Igehely: 1Móz 2:15–17; Kulcsige: 1Móz 3:6 „Az asszony úgy látta, hogy jó volna enni arról a fáról, mert csábítja a szemet, meg kívánatos is az a fa, mert okossá tesz: szakított a gyümölcséből, evett, majd adott a vele levő férjének is, és ő is evett.”
Ha az Édenkert történetének motívumaira gondolunk, a legtöbbünknek a kígyó és az alma jut eszébe? Honnan jött az alma képe elénk? A válasz a korai egyház tanítóinál keresendő, közülük is Szent Jeromosnál. Jeromost bízta meg I. Damasus pápa, hogy fordítsa le a héber és görög szentírási szövegeket az akkori latin köznyelvre. A latin gonosz és az alma szó pedig ugyanúgy hangzott: malus. A héber a peri szót használja a gyümölcsre, amely vonatkozhat ugyanúgy almára, fügére vagy akár citromra is.