Mindennapi áhítatok

2018. június 11., hétfő

Igehely: 2Sám 7:18-29; Kulcsige: 2Sám 7:23 „Van-e még egy olyan nemzet a földön, mint a te néped, Izráel, amelyért elment az Isten, és kiváltotta, hogy az ő népe legyen, és nevet szerzett magának azzal, hogy nagy és félelmetes dolgokat vitt véghez, mint ahogyan te kiűztél nemzeteket és isteneiket néped elől, amelyet kiváltottál magadnak Egyiptomból?”

Gyermekként tanúja voltam, ahogy hívő édesapámat hatalmába kerítette a részegeskedés, és az ennek megfelelő baráti társaság. Tanúja voltam a bűntől megkötözött ember harcának. Egy láthatatlan, emberileg elszakíthatatlan láncon vergődött tehetetlenül az az ember, akire felnéztem.

2018. június 9., szombat

Igehely: Ézs 53:1-12; Kulcsige: Ézs 53:4 „Pedig a mi betegségeinket viselte, a mi fájdalmainkat hordozta. Mi meg azt gondoltuk, hogy Isten csapása sújtotta és kínozta.”

Amikor a földön járt, Jézus Krisztust emberek sokasága vette körül. Sokan felismerték benne a Messiást. Voltak, akik keresték, mert várták, hogy Izrael királyaként megszabadítja a zsidó népet az elnyomó hatalomtól, és beül a Dávid trónszékébe.

2018. június 8., péntek

Igehely: Fil 3:4-11; Kulcsige: Fil 3:8 „Sőt most is kárnak ítélek mindent Krisztus Jézus, az én Uram ismeretének páratlan nagyságáért. Őérte kárba veszni hagytam és szemétnek ítélek mindent, hogy Krisztust megnyerjem.”

Kinek volna nagyobb oka örülni, mint nekünk, Isten drága áron megváltott gyermekeinek? Eltörölte bűneinket és azt kaptuk, amit nem érdemeltünk, kegyelmet és örök életet. Jézus Krisztusban Isten Atyánkká lett, és benne mindent nekünk adott. Mégis sokszor hiányzik szívünkből az öröm.

2018. június 7., csütörtök

Igehely: Lk 15:1-7; Kulcsige: Lk 15:4 „Ha valakinek közületek száz juha van, és elveszít közülük egyet, vajon nem hagyja-e ott a kilencvenkilencet a pusztában, és nem megy-e addig az elveszett után, amíg meg nem találja?”

Jézus Krisztus által a megváltás műve az egész világért el lett végezve a kereszten. Meghalt az egész emberiségért. Az Úr, a Jó Pásztor ma is keresi azokat, akik felismerik, hogy bűneik miatt elvesztek.

2018. június 6., szerda

Igehely: Mt 18:1-4; Kulcsige: Mt 18:4 „Aki tehát megalázza magát, és olyan lesz, mint ez a kisgyermek, az a nagyobb a mennyek országában.”

Ami az emberek szeme előtt e világ szerint magasztos, Isten előtt sokszor mit sem ér. Más a földi dolgok értékrendje, és teljesen más a mennyeieké. A tanítványokat foglalkoztatta a rang kérdése. A világi értékrend szerinti rangsort jól ismerték.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: 1Jn 2:15–17; Kulcsige: 1Jn 2:15 „Ne szeressétek a világot, se azt, ami a világban van. Ha valaki szereti a világot, abban nincs meg az Atya szeretete.”

„De hát Isten is úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte!” – hivatkozhatnál a Biblia legismertebb igeversére. Igaz, csakhogy egyrészt ott a világ – görögül kosmos – szó az emberekre utal, itteni igénkben pedig az Istentől eltávolodott, vele teljesen szembenálló közegre, ami nem az Atyától van. A három ezt leíró kifejezés jól átfogja és bemutatja, hogy a testi és önző kívánságok, kiegészülve a büszke életmóddal mennyire Istentől idegen gondolkodást és viselkedésmódot eredményeznek. Ezekhez a megalapozottan hívő, folyton fejlődő keresztényeknek nem lehet semmi közük (Jak 4:4).