Igehely: Jn 12:20-33; Kulcsige: Jn 12:24 „Bizony, bizony, mondom nektek: ha a földbe vetett búzaszem nem hal meg, egymaga marad; de ha meghal, sokszoros termést hoz.”
Hogy az ember valamit elérjen az életben, az áldozattal jár. Ahhoz, hogy a kitűzött célt elérje, időt kell szánnia rá, és le kell mondania bizonyos dolgokról. Hogyha valaki Krisztust akarja követni, szintén áldozatot kell hoznia.
Igehely: Zsolt 126:1-6; Kulcsige: Zsolt 126:5 „Akik könnyezve vetettek, ujjongva fognak majd aratni.”
Mindnyájan foglyok voltunk, akik most szabadok vagyunk. Jézus Krisztus vére által szabadságot kaptunk, amiben semmi érdemünk nincs. Valljuk be, hogy még most sem tudjuk igazán felfogni a szabadság igazi tényét! Szabadságot nyertünk kegyelem által. Az érdem egyedül Istené.
Igehely: 1Kor 3:6-10; Kulcsige: 1Kor 3:9 „Mert mi Isten szolgálatában állunk, ti pedig Isten szántóföldje, Isten épülete vagytok.”
Csodálatos Istenünk van, szerető és figyelmes is egyben. A hatalmas Isten számít ránk. Nem főnökünk, hanem munkatársunk akar lenni.
Igehely: 1Móz 1:26-31; Kulcsige: 1Móz 1:28 „Azután megáldotta őket Isten, és ezt mondta nekik Isten: Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be a földet, és hajtsátok uralmatok alá! Uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain és a szárazföldön mozgó minden élőlényen!”
Isten az embert nem tétlenségre, nem csak elmélkedésre, hanem tevékeny, gyümölcsöző életre alkotta meg, aminek szerves része a mindennapi munka. Olvasva a teremtés első könyvének verseit, megfigyelhetjük a változást, amely a „teremté őt” és a „teremté őket” között van.
Igehely: Péld 22:1-16; Kulcsige: Péld 22:16 „Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól.”
Ma reggel Isten figyelmeztet és utasít. Felszólít, hogy ne elégedjünk meg azzal az állapottal, amiben vagyunk. Amit ránk bízott, azt tegyük teljes odaadással, szeretettel és felelősséggel. Egy ilyen nagyon fontos felelősség az új nemzedék nevelése.
Igehely: 1Kor 12:1-11; Kulcsige: 1Kor 12:3 „Ezért tudtotokra adom, hogy senki sem mondja: «Jézus átkozott», aki Isten Lelke által szól; és senki sem mondhatja: «Jézus Úr», csakis a Szentlélek által.”
Napjainkban a Lélek ajándékai körül sok a zűrzavar, ami nagyrészt a helyes igeismeret hiányára vezethető vissza. Nem véletlen, hogy az 1-3. versekben Pál többször is használja a tudni kifejezés valamilyen formáját.
Igehely: Kol 2:4–7; Kulcsige: Kol 2:7 „Meggyökerezve és tovább épülve őbenne és megerősödve a hitben, ahogyan arra megtaníttattatok, és amiben bővölködtök hálaadással.”
Aki már ültetett magot, pontosan tudja, hogy minden mag két irányban kezd el fejlődni. Lefelé gyökeret ereszt, hiszen azzal kapaszkodik, illetve tápanyagot vesz föl a talajból, felfelé pedig fejlődik a növény, amely majd a legtöbb esetben virágot hoz, termést nevel, szóval a jövő záloga is egyben.
A hívő életben is így kellene lennie. A „gyökér” Krisztusba kapaszkodik, és belőle táplálkozik. Ennek gyümölcse a mindennapi életben látszik meg, és a termés igazolja, hogy valóban elfogadtuk Krisztus Jézust, az Urat.