Igehely: Lk 6:24-26; Kulcsige: Lk 6:26 „Jaj, amikor jót mond rólatok minden ember, mert ugyanezt tették atyáik a hamis prófétákkal!”
A hegyi beszédet nemcsak nyitott szívű, jámbor lelkű emberek hallgatták. Biztosan voltak közöttük olyanok is, akik keményszívűek voltak. Lehet, sokan azért nem figyeltek Jézusra, mert öltözete szegényes volt. Lehet, a tanítás alatt inkább finom falatokat ettek.
Igehely: Lk 6:20-23; Kulcsige: Lk 6:22 „Boldogok vagytok, amikor gyűlölnek titeket az emberek, és amikor kiközösítenek, gyaláznak benneteket, és kitörlik neveteket mint gonosz nevet, az Emberfiáért.”
Jézus boldogmondásai mindannyiunk számára meghökkentőek, hiszen amit a boldogságról tanít, az szöges ellentétben áll azzal, amit a világ hirdet.
Igehely: Lk 6:17-19; Kulcsige: Lk 6:19 „Az egész sokaság igyekezett megérinteni őt, mert erő áradt ki belőle, és mindenkit meggyógyított.”
Azt olvassuk, hogy rengeteg ember törekedett megérinteni Jézust, mert erő áradt ki belőle, és aki megérintette, az testileg meggyógyult. Rendkívüli látvány és érzés lehetett ezt megtapasztalni.
Igehely: Lk 6:12-16; Kulcsige: Lk 6:13 „Amikor megvirradt, odahívta tanítványait, és kiválasztott közülük tizenkettőt, akiket apostoloknak is nevezett.”
Jézus kiválasztotta a tizenkettőt, hogy apostolai legyenek. Ez nagy kiváltság volt, de nem a nagyszerű képességeik és érdemeik, vagy akár bölcsességük alapján választotta ki őket Jézus, hanem az Atya vezetése alatt – amit az imában átvirrasztott éjszaka sejtet.
Igehely: Lk 6:6-11; Kulcsige: Lk 6:10 „És végignézve mindnyájukon így szólt a beteghez: Nyújtsd ki a kezedet! Ő kinyújtotta, és meggyógyult a keze.”
Megtörtént már velünk, hogy éjjel, alvás közben, teljesen elzsibbadt a karunk, és reggel meg sem tudtuk mozdítani? Viszont amint a vér kezdte átjárni, és elkezdtük mozgatni, a karunk egyre inkább megerősödött, és helyreállt a mozgásunk.
Igehely: Lk 6:1-5; Kulcsige: Lk 6:5 „És kijelentette nekik: Az Emberfia ura a szombatnak.”
Egy vasárnap délelőtt a szüleim (nem hívők), átutazóban voltak Brassóban, ahol akkor még egyetemre jártam. Én azon a hétvégén nem mentem haza, és azt terveztem, hogy délelőtt megyek gyülekezetbe.
Igehely: Péld 4:13–23; Igehely: Péld 4:18 „Az igazak ösvénye olyan, mint a felragyogó világosság, mely egyre világosabb lesz délig.”
A rész elején a bölcsesség, az okos tudomány elfogadására biztatja fiait a bölcs, és kéri őket a szülői tanítás megfogadására. A kijelölt szakaszban több parancs és tiltás is elhangzik. Készek vagyunk-e engedelmeskedni Isten parancsának? Ma a lázadó világban nem szokás a tanács elfogadása. Mindenki bölcsnek gondolja magát, nem fogadják az intést. Pedig egyedül Isten bölcs, és ő ad bölcsességet nekünk is. Első helyen van-e szívünkben az Isten bölcsessége, minden más bölcsességnél feljebb? Az életünk függhet az intéstől, ha odafigyelünk rá. De ezt be is kell tartanunk, hogy életet nyerjünk.