Igehely: Tit 1:10-14; Kulcsige: Tit 1:14 „Ne foglalkozzanak zsidó mondákkal és az igazságtól elfordult emberek parancsolataival.”
Összevont szemöldökök alól kivillanó tekintet-nyilakkal és felemelt ujjak ítéletet kilátásba helyező rázogatásával az örök élet felé vezető úton való járását nem lehet igazgatni senkinek. Az ilyen megnyilatkozás a mesemondókhoz illik, mert minden szabály és parancsolat, amely a Krisztus áldozatát az üdvösség elnyerése érdekében kiegészíteni-törekvés vágyából született: mese csupán, az igazságtól elfordult emberek fölösleges kíméletlensége. Önsanyargatók, újhold-lesők, szombatnapi lépés-számolók dörgedelmeitől és elszánt, de felségesnek nem mondható menetelésének zajától visszhangzik a keresztyénség kétezer éves története. Boldog, akinek van füle meghallani a Krisztus Jézus minden koron átívelő, és a szeretet nagy parancsolatán kívüli minden törvényt felülíró „Elvégeztetett”-jét! Az ilyen ember ajkáról a Krisztus neve árad; összevont szemöldöke alatt könnycseppek csillognak az elveszettek és a tévelygők láttán, s felemelt ujjai a keresztre mutogatnak. Miért nem szabad a hamis parancsokra figyelnünk? Milyen hamis parancsolatokkal szembesültél életed során?
Kiss Lehel
Számíts Isten erejére
Igehely: Ézs 40:27-31 „Miért mondod ezt, Jákób, miért beszélsz így, Izráel: Rejtve van sorsom az Úr előtt, nem kerül ügyem Isten elé. Hát nem tudod, hát nem hallottad? Örökkévaló Isten az Úr, ő a földkerekség teremtője! Nem fárad el, és nem lankad el, értelme kifürkészhetetlen. Erőt ad a megfáradtnak, és az erőtlent nagyon erőssé teszi. Elfáradnak és ellankadnak az ifjak, még a legkiválóbbak is megbotlanak. De akik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el.”
Lehet, hogy a tegnapi igén elmélkedve a félelem és kétségbeesés szele érintett meg. A körülötted lévő világ egyre zavarosabb, kiismerhetetlenebb, csak növeli benned a bizonytalanságot, s kérdések sokaságával foglalkozol. Mi lesz velünk, keresztyénekkel, mi lesz velem, hogy álljak ellen, hogy vegyem fel a harcot ilyen nagy erőkkel szemben? Testvérem, ez a harc nem a te harcod, nem a mi harcunk. Nekem és neked egyetlen győzelemre van szükségünk. Legyőzni a kételyeinket, félelmeinket, bizonytalanságunkat (a legrosszabb esetben hitetlenségünket), s rábízni életünket a mi Urunkra, Jézus Krisztusra, a nagy Győztesre. A teremtő Isten azt ígéri népének, hogy „erőt ad a megfáradtnak, és az erőtlent nagyon erőssé teszi” (29. v.). Az Úr Jézus Krisztus pedig minden benne hívőnek ígéri: „… én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig.” Ne csüggedj a nyomorúság idején, számíts Istened erejére. Erre ő maga hatalmaz fel: „Hívj segítségül engem a nyomorúság idején! Én megszabadítalak…” (Zsolt 50:15).
Mátis Csaba
