Igehely: Lk 4:38-39; Kulcsige: Lk 4:39 „Jézus ekkor fölé hajolva ráparancsolt a lázra, mire az elhagyta az asszonyt.”
A betegség a bűneset óta következményként van jelen mindnyájunk életében. Nem kerül el bennünket sem, akik Isten gyermekei vagyunk. A kérdés az, mit teszünk amikor szembesülnünk kell vele? Lukács azt írja, hogy Péter anyósát magas láz gyötörte és kérték Jézust, hogy segítsen rajta (38. v).
Igehely: Lk 4:31-37; Kulcsige: Lk 4:36 „Jézus azonban ráparancsolt: Némulj el, és menj ki belőle! Erre az ördög odavetette az embert közéjük, kiment belőle, de semmi kárt nem tett benne.”
Jézus Krisztus szavának hatalmát látjuk megnyilvánulni ebben a történetben. Ezt sokan elismerték, de nem mindenki tapasztalta meg. A kapernaumi zsinagógába bejutott tisztátalan lélektől megszállott ember viszont átélte Jézus Krisztus szabadítását.
Igehely: Lk 4:14-30; Kulcsige: Lk 4:21 „Ő pedig így kezdett beszélni hozzájuk: Ma teljesedett be ez az írás a fületek hallatára.”
Amikor ennek az elmélkedésnek elolvastam a címét, önkéntelenül is feltevődött bennem a kérdés: milyen a hatásos igehirdetés? A címből kiindulva először is azt állapíthatjuk meg, hogy rövid. Úgy is mondhatnánk, hogy nem túl hosszú. Vannak emberek, akik sokat beszélnek, de semmit nem mondanak.
Igehely: Lk 4:1-13; Kulcsige: Lk 4:13 „Amikor mindezek a kísértések véget értek, eltávozott tőle az ördög egy időre.”
Jézus az Atyának engedelmeskedve bemerítkezik, a Szentháromság megpecsételi az engedelmességet. Isten Lelke, aki galamb formájában alászáll, most arra indítja, hogy a pusztában tartózkodva, böjtben is keresse az Atyával való közösséget. A Sátán akkor támad leginkább, amikor keressük az Úr arcát.
Igehely: Lk 3:23-28; Kulcsige: Lk 3:23 „Jézus ekkor mintegy harmincesztendős volt, és úgy gondolták róla, hogy József fia, ez pedig Élié.”
Az Úr Jézus nemzetségtáblája arra utal, hogy Istentől jött a világra. Bár minden ember Ádámtól származik – akit Isten teremtett –, különös üzenete van annak, hogy Jézus testet öltött, s az Atyától küldve vállalta a földi élet szenvedéseit, a csúfos halált. Küldetése volt. Általa élhetünk mi is.
Igehely: Lk 3:21-22; Kulcsige: Lk 3:21 „Történt, hogy amikor az egész nép megkeresztelkedett, és Jézus is megkeresztelkedett és imádkozott, megnyílt az ég.”
A János igehirdetését hallgató, körülötte tolongó sokaságból messziről kitűnik Jézus alakja. Ő más, mint a sokaság. Neki nincs szüksége megtérésre, arra sem, hogy megváltozott életét bemerítkezéssel pecsételje meg.
Igehely: JSir 3:52–58; Kulcsige: JSir 3:57 „Közeledtél, mikor kiáltottam hozzád, így szóltál: Ne félj!”
Jeremiás a panaszénekében bejárja a hívő ember lelkének mélységeit és magasságait. Mi is ismerjük ezt az utat: olykor magunkon érezzük az Isten sújtó kezét, majd bizakodni kezdünk, amikor megérezzük az ő szeretetét és hűségét. Meglátjuk az önvizsgálat fontosságát, a bűnbánat, megtérés szükségét, az ellenség támadásai kereszttüzében az Úr védő szárnyai alá menekülünk. A próféta őszinte szívvel hívja segítségül a Mindenhatót: az Úr ügye miatt éri a támadás, kiönti a szívét Istene előtt.