Igehely: Lk 9:12-17; Kulcsige: Lk 9:16 „Ő pedig vette az öt kenyeret és a két halat, feltekintett az égre, megáldotta, megtörte, és a tanítványoknak adta, hogy tegyék a sokaság elé.”
A kenyérszaporítás csodája egy újabb látványos bizonyítéka Jézus isteni hatalmának. Erről a történetről az ószövetségi manna jut eszünkbe, a mennyei kenyér. Jézus kortársainak is ez jutott eszébe (Jn 6:31), és nem bánták volna, ha ez is tart legalább negyven évig. A kenyér és a hal még a mannánál is jobb volt, mert nem kellett őrölni és sütni, sőt még hús is volt hozzá.
Az első lecke ebből a történetből az isteni szánakozás és törődés. Jézus szánakozott a pásztor nélküli sokaságon, az éhezőkön és szenvedőkön, törődött a gondjaikkal. Együttérzett velük, és igyekezett segíteni szükségeikben. A második lecke az isteni gondviselés. Az, aki az égi madarakat táplálja gazdag tárházából, képes betölteni minden szükségünket az Ő gazdagsága szerint. Nemcsak lelki szükségeinkről gondoskodik, hanem az anyagiakról is, mert jól tudja a mennyei Atya, hogy mire van szükségünk. A harmadik lecke az isteni küldetés. Jézus bevonja tanítványait természetfölötti munkájába: „Ti adjatok nekik enni!” (13. v.). És valóban a tanítványok hordták a kosarakat, osztották a táplálékot, és gyűjtötték a maradékot.
Te hol vagy ebben a rendszerben? Csak fogyasztó vagy, vagy pedig az isteni gondoskodás eszköze?
Sallai Jakab
Az Urat dicsőítő élet
Igehely: Kol 3:23-25; Kulcsige: Kol 3:23 „Amit tesztek, jó lélekkel végezzétek úgy, mint az Úrnak, és nem úgy, mint az embereknek.”
Az igazi dicsőítés a hétköznapokban történik. Az Istennek tetsző dicsőítés az, amikor életünkben, egész lényünkben és minden tettünkben Ő dicsőül meg. A tudatos dicsőítés az éneklésben és imádságban szolgálatunknak a kisebb részét képezi. De erre is vigyázzunk, hogy lélekben és igazságban történjen! Az igaz és Istennek tetsző istentisztelet: „meglátogatni az árvákat és az özvegyeket nyomorúságukban, és tisztán megőrizni az embernek önmagát a világtól” (Jak 1:27).
„Amit tesztek, jó lélekkel végezzétek, úgy, mint az Úrnak” (23. v.). Amit csak teszel...
Nemcsak a gyülekezetben vagy a misszióban, hanem a mindennapi munkádat is azzal a tudattal végezd, hogy az mind az Úr szeme előtt történik. Ha munkás vagy, akkor úgy dolgozz, mintha maga Isten venné át munkád eredményét. Ha tanuló vagy, úgy tanulj, mintha Istennek kellene felmondanod a leckét. Ha házimunkát végzel, úgy tedd, mintha az Úr Jézust várnád vendégségbe. Ha gyermekeket nevelsz, ne feledd, hogy szó szerint az Úrnak neveled őket!
Bátorítson az a gondolat, hogy nemcsak dolgozol Istennek, hanem tőle fogsz jutalmat is kapni!
Sallai Jakab
Új hozzászólás