Mindennapi áhítatok

2024. október 15., kedd

Igehely: Józs 5:13–6,8a; Kulcsige: Józs 5:14 „Az pedig így felelt: Nem, hanem az Úr seregének a vezére vagyok. Most jöttem. Ekkor Józsué arccal a földre borult előtte, és ezt mondta neki: Mit akar mondani szolgájának az én Uram?”

Józsué nem mindennapi ostrom előtt állt: egy erős, magas fal állta Izráel népének útját. A kor hadmérnökeinek is kihívást jelenthetett annak a falnak az áttörése. Egy pusztából érkezett népnek, aki azelőtt rabszolga volt, még ennél is nagyobb kihívást jelenthetett ez.

2024. október 14., hétfő

Igehely: 2Móz 17:8–16; Kulcsige: 2Móz 17:11 „És az történt, hogy valahányszor Mózes fölemelte kezét, Izráel volt az erősebb, amikor pedig leeresztette a kezét, Amálék volt az erősebb.”

Az én generációmra az jellemző, hogy egy-két kattintással szeretünk megoldani mindent. Ehhez megvan a technikai háttér. A szolgálathoz és küzdelmeinkhez sok tanácsot kapunk azoktól, akik előttünk jártak. Nagyon sok keresztyén irodalom áll a rendelkezésünkre.

2024. október 13., vasárnap

Igehely: 2Móz 14:9–14, 23–28; Igehely: 2Móz 14:25 „Akadályozta a harci kocsik kerekeit, és nehezen vonszolták azokat. Ekkor azt mondták az egyiptomiak: Meneküljünk Izráel elől, mert az Úr harcol értük Egyiptom ellen!”

Felnőttként hozzászoktunk ahhoz, hogy mindenért nekünk kell megdolgoznunk. Megtanultuk, hogy az élet így működik: ha akarunk valamit, akkor meg kell dolgozni érte.

2024. október 12., szombat

Igehely: 2Pt 1:10–18; Kulcsige: 2Pt 1:15 „Igyekszem azonban, hogy elköltözésem után is mindig megemlékezhessetek ezekről.”

Péter apostol buzgón szolgálja a feltámadott Jézust, mindig szem előtt tartva a küldetést, amit kapott. Ugyanakkor emlékezteti az atyafiakat a drága ígéretekre, amelyeket ajándékba kaptunk. Nagyon fontosnak tartja, hogy a hívő ember gyarapodjon a lelki életben.

2024. október 11., péntek

Igehely: 2Tim 4:6–13; Kulcsige: 2Tim 4:7 „Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam.”

Pál apostol sok szenvedés között készült arra, hogy hamarosan elérkezik földi élete végéhez. Nem az elköltözés szomorúságáról beszél, hanem arról, hogy miért és hogyan élt. Élete az evangélium hirdetése, annak tisztaságának megőrzése, a hívők buzdítása, bátorítása, intése volt.

2024. október 10., csütörtök

Igehely: 1Krón 23:1, 29:26–30; Kulcsige: 1Krón 29:28 „És meghalt késő vénségében, betelve az élettel, gazdagsággal és dicsőséggel. Utána fia, Salamon lett a király.”

Dávid megtapasztalta, milyen jó az Úrban bízni. Személyes kapcsolata az Úrral áldássá lett, ez lett erőssége, győztessé és gazdaggá tette. Amikor nem figyelt a vezetésre, és letért az igaz ösvényről, el kellett szenvednie bűnei következményeit.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: 1Thessz 5:23–28; 2Thessz 3:13–18; Kulcsige: 2Thessz 3:16 „Maga a békesség Ura adjon nektek mindig, minden körülmények között békességet. Az Úr legyen mindnyájatokkal!”

Nem túlzás ez az elvárás, hogy mindig, minden körülmények között legyen békességünk? Hiszen emberek vagyunk, gyakran felbosszantanak minket mások, tele vagyunk feladatokkal, határidőkkel, készülünk az ünnepre, tehát természetes, hogy néha elveszítjük a békességünket. Milyen sokszor mentegetjük magunkat így! Pedig mindannyian vágyunk arra, hogy ez ne így legyen! Egy ének is beszél arról, hogy: „Békességre vágyik minden ember.