2019. február 2., szombat

DÉLELŐTT | 
Bölcs szavak

Igehely: Jn 7:40-53; Kulcsige: 7:50 „Ekkor Nikodémus, aki korábban már járt nála, és közülük való volt, így szólt hozzájuk: Elítéli-e az embert a mi törvényünk, míg ki nem hallgatták, és meg nem tudták tőle, hogy mit tett.”

Különböző vélemények hangzanak el még ma is Krisztus személyéről. A világ a saját bölcsességében nem fogadja el, hogy Jézus Krisztus az a szabadító, akire szüksége van. Ezért tekintenek rá sokszor csupán, mint egy tanítóra. Mások kételkednek benne. Nincs ezen mit csodálkozni, hisz a világban Krisztusnak soha nem volt helye. Ezzel az elutasítással és kötekedő magatartással azoknak is szembe kell nézniük, akik Krisztust követik. Éppen ezért van szükségünk bölcs szavakra, amikor lehetőségünk van Krisztust megvallani. Nikodémus válaszában jelen volt az a bölcsesség, aminek az akkori helyzetben el kellett hangoznia.

Az Úr Jézussal eltöltött idő nemcsak a hitünket erősíti, hanem bölcsekké is tesz. Krisztus beszéde tanít meg arra, hogy a különböző kihívásokban miként viselkedjünk. A Megváltónktól származó ige az, ami bölccsé tesz arra nézve is, hogy miként felelj meg annak, aki kérdőre von a hited felől, akár a mai napon is.

Milyen vélemények hangzottak el Krisztus személyéről?

Miként gondolkodtak Krisztusról a farizeusok?

Nikodémus válaszát olvasva, mit gondolsz, miként tekintett Krisztusra?

János Csaba

DÉLUTÁN | 

Lídia, a nyitott szívű bíborárus

Igehely: ApCsel 16:11-16

Igeszakaszunkban Lídia megtéréséről olvasunk. Egy olyan asszonnyal találkozunk itt, aki az evangélium hallatára nem keményítette meg a szívét, hanem befogadta az öröm üzenetét. A nyitott szívű bíborárusként emlékezünk rá, akinek maga Isten nyitotta meg a szívét az evangélium elfogadására. Ennek következtében az egész élete megváltozott.

Manapság sokan elzárkóznak az evangélium üzenetétől, mivel elzárkóznak magától Istentől. Sajnos, a legtöbben többre értékelik a pénz szerelmét vagy egy karrier építését. Emiatt nincs erő, nincs idő, nincs kedv Istenre. Sokszor még a már megtért hívőknél is előfordul az, hogy Isten Igéjét nem olvassák, nem hallgatják nyitott szívvel. Lehet a fásultságra, fáradtságra, a világ hatására fogni. A lényeg, hogy ha a szívünket elzárjuk Istentől és Igéjétől, akkor hiába lesz meg mindenünk fizikailag, mert lelkileg üresek maradunk.

Lídia üzletasszonyként is a legjobb döntést hozta meg. Igent mondott Istennek, amit biztosan soha nem bánt meg. Legyünk mi is nyitott szívűek Istenre és üzenetére mindig!

János Csaba

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
7 + 7 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: 2Móz 13:17–22; Kulcsige: 2Móz 13:17–18 „Amikor elbocsátotta a fáraó a népet, nem vezette őket Isten a filiszteusok országa felé, bár az közel volt, mert úgy gondolta Isten, hogy hátha megbánja a nép a dolgot, ha harcot lát, és visszatér Egyiptomba. Ezért kerülő útra vezette Isten a népet a Vörös-tenger pusztája felé. Hadirendben vonultak el Izráel fiai Egyiptomból.”

„Megvan az ideje a harcnak és a harc kerülésének” (Préd 3:1). Felső tagozatosként belekerültem több olyan helyzetbe, aminek verekedés lett a vége. Az iskolában a verekedést nem nézték el. Viszont voltak olyan helyzetek, amikor ki kellett állnom magamért. Ennek volt pozitív és negatív eredménye is. Volt, hogy többet nem csúfoltak, de az ellenőrzőm kezdett telni a figyelmeztetőkkel. Sokszor kerültem dilemmába, hogy most kell harcolni, vagy nem kell harcolni?