2024. szeptember 11., szerda

DÉLELŐTT | 
Rossz pénz nem vész el!

Igehely: 1Móz 29:10–19; Kulcsige: 1Móz 29:14 „Lábán ezt mondta neki: Bizony, az én csontom és húsom vagy te! Jákób aztán ott lakott nála egy hónapig.”

Vannak esetek, amikor kiderül valakiről valami rossz, és azt szeretnénk, hogy azon nyomban megkapja méltó büntetését. Van példa a Bibliában is arra, amikor a büntetés azon nyomban bekövetkezett: amikor kiderült, hogy Anániás és Szafira hazudott, azonnal holtan rogytak le az apostolok lába előtt. De van olyan is, hogy nem vesztek el rögtön, mint például Jákób a heti példánkban (ellenben cselekedete következtében száműzöttként élt húsz esztendeig Paddan-Arámban), vagy Mózes, amikor agyonütötte az egyiptomit. Emberileg fogalmazhatnánk: „rossz pénz nem vész el”; de Isten nem gyönyörködik, nem kívánja a bűnös ember halálát (Ez 18:32, 33:11). Ő a Megtartó, Megváltó, Szabadító; ugyanakkor igaz bíró. Istennek terve van velünk, és ameddig e földön élünk, ad esélyt a változásra.

Milyen az életünk, a viselkedésünk? Menekülünk, ha vétkeztünk, és próbáljuk jó cselekedetekkel enyhíteni a vétkünket? Legyünk jó példák, és legyünk tudatában, hogy Istennek terve van velünk.

Egyed Ernő

DÉLUTÁN | 

Segélykérés betegségben

Igehely: Zsolt 41:1–10; Kulcsige: Zsolt 41:4 „Az Úr enyhülést ad betegágyán, jobbulást ad neki, valahányszor betegen fekszik.”

Az élet folyamán mindenki – előbb vagy utóbb – segítségre szorul. Előfordul, hogy bajba kerül, vagy egyenesen tehetetlen, beteg lesz. A betegség súlyosságától függően van, hogy közeli ismerőstől kérünk segítséget: baráttól, rokontól, vagy olykor már az orvosok beavatkozását is igényelnünk kell. Lehet, hogy odáig jutunk, amikor az orvos is azt mondja: innen már csak az Isten tud segíteni. Nagy áldás, ha az orvosok Orvosával kezdjük, és kérjük, hogy használjon megfelelő eszközöket. És lehetünk bármilyen betegágyon, az áldott Orvos meg tud erősíteni, meg tudja könnyíteni szenvedésünket.

Boldogok lehetünk, amikor egészségesek vagyunk, és mi tudunk segíteni másokon (2.v.). Ahogy nekünk is hasznos, amikor mások felkeresnek, közbenjárnak, biztatnak bennünket, ugyanúgy áldás lehetünk mi is mások nyomorúságában.

Vedd észre mások szükségét, segélykérését! Ha bajban vagy, hívd az orvosok Orvosát, és engedd, hogy használjon megfelelő eszközként a mások megsegítésében is!

Egyed Ernő

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
5 + 1 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: Zsolt 39:1–14; Kulcsige: Zsolt 39:5 „Add tudtomra, Uram, életem végét, meddig tart napjaim sora, hadd tudjam meg, milyen mulandó vagyok!”

Nagy kegyelem, hogy az ember megszólíthatja Teremtőjét az élet bármelyik szakaszában. Feltehetjük neki azokat a kérdéseket is, amiket senkinek nem mondunk el, de ott vannak bennünk. A zsoltáríró megkérdi: „meddig tart napjaim sora?” Látva a földi élet rövidségét, sok nyomorúságát és mulandóságát, ezt vallja: „egyedül benned reménykedem.” Kiben reménykedünk mi? Azokban, akik körülvesznek minket? Talán a vihar elmúlásában? Az Úr Jézus mondta: „Ezeket azért mondom nektek, hogy békességetek legyen énbennem. A világon nyomorúságotok van, de bízzatok: én legyőztem a világot” (Jn 16:33).