Mindennapi áhítatok

2024. április 10., szerda

Igehely: Mt 17:24–27; Kulcsige: Mt 17:26 „Miután így felelt: Az idegenektől – Jézus ezt mondta neki: Akkor tehát a fiak szabadok.”

Az adófizetés állampolgári kötelesség. Ezt az Úr Jézus nem húzta át, hanem alávetette magát a korabeli törvény előírásainak. Ám azok, aki tőle és a tanítványoktól ezt számon kérték, nem gondoltak arra, hogy van egy olyan ország, amelyben a fiak szabadok.

2024. április 8., hétfő

Igehely: Mt 17:14–21; Kulcsige: Mt 17:18 „Ekkor Jézus rákiáltott, és kiment abból az ördög, a gyermek pedig meggyógyult még abban az órában.”

Jézus azért jött le a földre, hogy bemutassa Istent az embereknek. Például azt, hogy ő a legfőbb hatalom a világon. Ennek az ismeretére nagy szüksége van az embernek. Isten hatalmasabb a Sátánnál, aki a bukott angyalok vezére. Őt, illetve a bukott angyalokat hívják ördögöknek, démonoknak is.

2024. április 6., szombat

Igehely: Mt 16:24–28; Kulcsige: Mt 16:25 „Mert aki meg akarja menteni az életét, elveszti azt, aki pedig elveszti az életét énértem, megtalálja azt.”

Jézus elmondta, mit jelent őt követni. Azt is, hogy ennek ára van: aki őt követi, annak fel kell vennie a keresztet. Aki a keresztet vitte, tudta, hogy szenvedni fog. Erre figyelmeztet Jézus: a követése szenvedésbe kerül. Van olyan szenvedés, amit a környezetünkben élők okoznak.

2024. április 5., péntek

Igehely: Mt 16:21–23; Kulcsige: Mt 16:21 „Ettől fogva kezdett Jézus nyíltan beszélni a tanítványainak arról, hogy Jeruzsálembe kell mennie, sokat kell szenvednie a vénektől, főpapoktól és írástudóktól, meg kell öletnie, de harmadnapon fel kell támadnia.”

Az Úr Jézus messiási küldetéséről beszél a tanítványoknak. Jeruzsálembe kell mennie, sokat kell szenvednie, meg kell öletnie, de harmadnap fel kell támadnia! Benne van a kell, ami azt jelenti, hogy az Atyától kijelölt úton megy végig.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Péld 10:17–21 Kulcsige: Péld 10:19 „A sok beszédnél elkerülhetetlen a tévedés, de az eszes ember vigyáz a beszédre.”

A beszéd talán az ember egyik legellentmondásosabb képessége. Ezzel tudunk bátorítani, útba igazítani, segíteni, megnevettetni másokat és kifejezni szeretetünket. Ugyanakkor a beszédünkkel ártani is képesek vagyunk másoknak, megalázni, megsérteni, pletykálni, hazudni. Sőt olyan sebeket tudunk okozni másokban, amelyek nagyon nehezen vagy egyáltalán nem gyógyulnak be az évek során sem. Jakab így ír erről: „Ugyanígy a nyelv is milyen kicsi testrész, mégis nagy dolgokkal kérkedik. Íme, egy parányi tűz milyen nagy erdőt felgyújthat” (Jak 3:5).