Mindennapi áhítatok

2021. október 15., péntek

Igehely: Jn 14:8-14; Kulcsige: Jn 14:12 „Bizony, bizony, mondom nektek: aki hisz énbennem, azokat a cselekedeteket, amelyeket én teszek, szintén megteszi, sőt ezeknél nagyobbakat is tesz. Mert én az Atyához megyek.”

Kisebb csodát éltem át, amikor leültem az áhítatot írni: a Bibliám éppen a kijelölt igénél nyílott ki. Véletlen? Nem. Valóban kis és nagy csodákat élünk meg az Úr kegyelméből, hisz a működő hit mindig gyümölcsöt terem!

2021. október 14., csütörtök

Igehely: Jn 12:44-50; Kulcsige: Jn 12:44 „Jézus pedig hangos szóval ezt mondta: Aki hisz énbennem, az nem énbennem hisz, hanem abban, aki elküldött engem.”

Jézus Krisztus világosságul jött a világba. Oda, ahol sok az ellentmondás, ahol a sötétség uralkodik. Csupán néhány évtizede annak, hogy az orvoskutatók félelmetes kockázatokat tártak fel a hangsebességet (340m/s) átlépni kívánó ember előtt.

2021. október 13., szerda

Igehely: Jn 7:37-44; Kulcsige: Jn 7:38 „Aki hisz énbennem, ahogy az Írás mondta, annak belsejéből élő víz folyamai ömlenek.”

Egyedülálló tér és idő szempontjából az a tanítás és prófécia, amelyet Jézus Krisztus itt elmond. Hallgatói a leigázott ország politikai vezetői és a köznép. Egyesek hisznek benne, mások a halálát akarják. Keresik Őt, hallani akarják, de nem értik, és merényletet készítenek ellene.

2021. október 10., vasárnap

Igehely: Jn 11:1-7, 17-45; Kulcsige: Jn 11:25-26 „Jézus ekkor ezt mondta neki: Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is, él; és aki él, és hisz énbennem, az nem hal meg soha. Hiszed-e ezt?”

Ez az ötödik önarckép, amelyben a názáreti Jézus bemutatja magát kortársainak, ahogy a véges találkozik a Végtelennel, a múlandó az Örökkévalóval, a halandó az Élettel. Az örök Atya, a Szeretet, adta a Fiút, hogy az embernek örök élete legyen általa.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Jn 15:1–8 Kulcsige: Jn 15:5 „Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: aki énbennem marad, és én őbenne, az terem sok gyümölcsöt, mert nélkülem semmit sem tudtok cselekedni.”

Ismerős számunkra a kép, ami ebben a példázatban található: az Úr Jézus az igazi szőlőtő, az Atya a szőlősgazda, mi pedig a szőlővesszők. Az igazi szőlőtőben az Atya élete van, mert az Úr Jézus egy az Atyával. Az Atya élete a szőlőtőben, majd a szőlővesszőkben valósítja meg a gyümölcsözést. A sok gyümölcs az, ami az Atyát megdicsőíti, mert az Ő életének bőségéről tanúskodik.