Mindennapi áhítatok

2021. február 21., vasárnap

Igehely: Mk 7:9-13; Kulcsige: Mk 7:13 „És így érvénytelenné teszitek az Isten igéjét a ti továbbadott hagyományotokkal. De sok más ehhez hasonlót is tesztek.”

A médek és perzsák törvényeiről mindannyian tudjuk, hogy visszavonhatatlanok voltak, legfeljebb az ellensúlyozás érdekében gyártottak egy másikat (Eszt 8:8-13). Isten igéje, törvénye viszont örökérvényű, minden betűje beteljesedik (Mt 5:18)!

2021. február 20., szombat

Igehely: Jak 1:5-12; Kulcsige: Jak 1:5 „Ha pedig valakinek nincsen bölcsessége, kérjen Istentől, aki készségesen és szemrehányás nélkül ad mindenkinek, és meg is kapja.”

A házastársak egymáshoz való ragaszkodása nem csupán testi vonzalmon alapuló közelség, hanem lelki és érzelmi közelséget is jelent. Isten ereje olyanokon ragyog fel, akik élő közösségben vannak a bölcsesség forrásával, Jézus Krisztussal.

2021. február 18., csütörtök

Igehely: 1Pt 4:1-11; Kulcsige: 1Pt 4:8 „Mindenekelőtt legyetek kitartóak az egymás iránti szeretetben, mert a szeretet sok bűnt elfedez.”

Környezetünk napok óta Valentin napi programokkal és ajándékokkal veszi célba a szerelmeseket. A mai felfogás szerint a szerelemről még-még áradoznak, de az életfogytig tartó elkötelezettség igen-igen a háttérbe szorult. Egyre ijesztőbb állapotokba kerülnek a házasságok.

2021. február 17., szerda

Igehely: Péld 3:1-12; Kulcsige: Péld 3:6 „Minden utadon gondolj rá, és ő egyengetni fogja ösvényeidet.”

Ahol a Krisztus-uralom megvalósul a család életében, ott többé nem a magunk természete, kényelemszeretete, öröklött tulajdonságaink, otthonról hozott ilyen-olyan minták, a másikkal szemben támasztott igények vagy szeszélyek szerint élünk, hanem Krisztus szerint. Mert az új élet diktál.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Jn 3:19–21; Kulcsige: Jn 3:21 „Aki pedig az igazságot cselekszi, a világosságra megy, hogy nyilvánvalóvá legyen cselekedeteiről, hogy Isten szerint cselekedte azokat.”

Nappal, amikor ragyog a fény körülöttünk, eszünkbe sem jut, hogy világítsunk, de ha beesteledik, lámpát gyújtunk, mert a sötétség nem a mi világunk. Az emberek nem önmagáért szeretik a sötétséget, hanem azért, amit eltakar (például ruhán egy folt). Vannak olyan állatok, melyek kimondottan a sötétséget szeretik, és menekülnek a világosság elől. Szemük visszafejlődik, többnyire teljesen vakok. Így van ez a sötétségben élő emberrel is, akinek szellemi látása nincs, eltompult, érzéketlen.