Igehely: Jn 13:1-11; Kulcsige: Jn 13:5 „Azután vizet öntött a mosdótálba, és elkezdte a tanítványok lábát mosni és törölni a magára kötött kendővel.”
János itt Szolgakirályként mutatja be Megváltónkat. Amit Ő tudott, befolyásolta azt, amit tett, és azt is, ahogyan tette azt. Jól tudta az Úr, hogy eljött az óra, amikor át kell mennie e világból az Atyához; hogy mindent kezébe adott az Atya; hogy honnan jött, és hová megy.
Igehely: Jn 12:44-50; Kulcsige: Jn 12:47 „Ha valaki hallja az én beszédeimet, de nem tartja meg azokat, én nem ítélem el azt; mert nem azért jöttem, hogy elítéljem a világot, hanem azért, hogy megmentsem.”
Jézus felemelte a hangját, tehát kiáltott, ami jelzi, hogy fontos dolgot akar közölni hallgatóival. Minden jelenlevő hallhatta kijelentését: hogy aki benne hisz, az hisz Istenben is, mert Ő az Isten küldöttje. A Megváltó ismertette jövetele célját is. Ő a világ világossága.
Igehely: Jn 12:37-43; Kulcsige: Jn 12:37 „Noha ennyi jelt tett előttük, mégsem hittek benne.”
Igénk kulcsszava a hit. Nyilván szó van a hit ellentétéről is, a hitetlenségről. János apostol a sok jel által nemcsak a Lázár feltámasztására utal, hanem az Úr összes jeleire és csodáira, amelyekben Isten hatalmas karjának ereje nyilvánult meg. Az Úr Jézus nyilvános munkásságának vége van már.
Igehely: Jn 12:1-11; Kulcsige: Jn 12:1 „Jézus tehát hat nappal a páska ünnepe előtt elment Betániába, ahol Lázár élt, akit feltámasztott a halottak közül.”
A zsidó húsvét közeledtével szokás szerint sok vidéki zsidó felment Jeruzsálembe, hogy megtisztuljon. Megváltó Urunk, mielőtt utolsó útjára indult volna, hat nappal húsvét előtt, Betániába ment.
Igehely: Jn 11:53-57; Kulcsige: Jn 11:57 „A főpapok és a farizeusok pedig már kiadták a parancsot, hogy ha valaki megtudja, hol van, jelentse be, hogy elfoghassák.”
Mai igénk is rávilágít arra az igazságra, hogy Isten Fia a földi munkássága idején mindig a mennyei Atyával való teljes összhangban cselekedett. Kész volt küldetését vállalni, és az életét feláldozni bűneinkért, de könnyelműen nem akarta azt odadobni ellenségei kedvéért.
Igehely: Jn 11:45-52; Kulcsige: Jn 11:50 „Azt sem veszitek fontolóra: jobb nektek, hogy egyetlen ember haljon meg a népért, semhogy az egész nép elvesszen.”
Kajafás főpapról többször is olvashatunk az evangéliumokban. Az ő főpapsága idején kezdte meg tevékenységét Bemerítő János. János evangélista szerint ő sürgette Megváltónk elfogatását és megölését. Ő volt a vezetője annak a bíróságnak is, amely Jézust halálra ítélte.
Igehely: ApCsel 21:1–6 Kulcsige: ApCsel 21:4 „Felkerestük a tanítványokat, és ott maradtunk hét napig. Ők a Lélek indítására azt mondták Pálnak, hogy ne menjen fel Jeruzsálembe.”
Az Úr szolgája, Pál, Jeruzsálem felé halad, bár tudja, hogy ott nyomorúság vár rá. Megy, mert tudja, mi a küldetése, tudja, mi az élete legfőbb célja: bizonyságot tenni Jézus Krisztusról, a Megváltóról. Elvinni azt a jó hírt minél több embernek, hogy Jézus legyőzte a halált, nem számít, milyen távolságot kell megtenni, vagy milyen áldozatot kell vállalni ezért.
Mi tudjuk, hogy milyen irányba haladunk? Hála az Úrnak, hogy igen, tudhatjuk: a mennyei Jeruzsálem felé tartunk. Célunk az, hogy örökké ott legyünk majd Megváltónkkal és a megváltottakkal.