Mindennapi áhítatok

2023. május 2., kedd

Igehely: Róm 8:1-4; Kulcsige: Róm 8:2 „Mert az élet Lelkének törvénye megszabadított téged Krisztus Jézusban a bűn és a halál törvényétől.”

Nehéz sorsa van annak az embernek, aki nem tud szabadulni bűnei terhétől. Krisztus azt mondja, hogy aki hittel elfogadja az Ő szavát, szabad lesz a bűntől, nem kell ítéletre mennie. Pál a kárhoztatástól való szabadságnak ugyanezt a bizonyosságát ismétli meg.

2023. április 30., vasárnap

Igehely: Gal 5:1-6; Kulcsige: Gal 5:1 „Krisztus szabadságra szabadított meg minket, álljatok meg tehát szilárdan, és ne engedjétek magatokat újra a szolgaság igájába fogni.”

Számomra boldog tudat az, hogy Krisztus szabadságra szabadított meg, és nem újabb terheket helyezett rám. Ezenfelül lehetővé tette azt minden ember számára, hogy higgyen és bízzon benne.

2023. április 29., szombat

Igehely: Róm 13:1-7; Kulcsige: Róm 13:1 „Minden lélek engedelmeskedjék a felettes hatalmaknak, mert nincs hatalom mástól, mint Istentől, ami hatalom pedig van, Istentől rendeltetett.”

A keresztyén élet szabályaihoz tartozik a feljebbvalók, a társadalmi törvények és az intézmények iránt való engedelmesség is. Az ilyen irányú engedelmességet Pál apostol fontosnak tartotta külön is kiemelni, mert ez egy vitatható és érzékeny kérdés.

2023. április 28., péntek

Igehely: Zsid 13:17 „Bízzatok vezetőitekben, és hallgassatok rájuk, mert ők vigyáznak lelketekre úgy, mint akik erről számot is adnak. Hadd tegyék ezt örömmel, és ne sóhajtozva, mert ez nem válnék javatokra.”

Ahhoz, hogy egy közösség vagy gyülekezet jól működjön, vezetőkre, elöljárókra van szükség, akikről Isten mindig is gondoskodott. Az Úrnak az tetszik, amikor nem emberi törekvés, hanem isteni vezetés által kerül valaki a gyülekezet élére. Az ilyenek iránti engedelmességre kér minket az Úr.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: ApCsel 21:7–14 Kulcsige: ApCsel 21:11 „Odajött hozzánk, levette Pál övét, megkötözte vele saját kezét és lábát, és ezt mondta: Így szól a Szentlélek: «Azt a férfit, akié ez az öv, így kötözik meg Jeruzsálemben a zsidók, és pogányok kezébe adják.»”

Pál apostol számára nem az volt fontos, hogy neki minden jó és kényelmes legyen, hanem hogy az Úr akaratát teljesítse. Nemcsak a Tíruszban levő tanítványok figyelmeztették, hogy mi vár reá Jeruzsálemben. Ugyanerről tesz bizonyságot maga Pál apostol is Milétoszban, az efézusi véneknek: „fogság és nyomorúság vár reám” (ApCsel 20:23). És így is Jeruzsálem felé tart, mert tudja, hogy ez az Úr akarata, neki ott kell lennie, bizonyságot kell tennie mindarról, amit Jézus Krisztussal személyesen megtapasztalt.