Mindennapi áhítatok

2024. október 14., hétfő

Igehely: 2Móz 17:8–16; Kulcsige: 2Móz 17:11 „És az történt, hogy valahányszor Mózes fölemelte kezét, Izráel volt az erősebb, amikor pedig leeresztette a kezét, Amálék volt az erősebb.”

Az én generációmra az jellemző, hogy egy-két kattintással szeretünk megoldani mindent. Ehhez megvan a technikai háttér. A szolgálathoz és küzdelmeinkhez sok tanácsot kapunk azoktól, akik előttünk jártak. Nagyon sok keresztyén irodalom áll a rendelkezésünkre.

2024. október 13., vasárnap

Igehely: 2Móz 14:9–14, 23–28; Igehely: 2Móz 14:25 „Akadályozta a harci kocsik kerekeit, és nehezen vonszolták azokat. Ekkor azt mondták az egyiptomiak: Meneküljünk Izráel elől, mert az Úr harcol értük Egyiptom ellen!”

Felnőttként hozzászoktunk ahhoz, hogy mindenért nekünk kell megdolgoznunk. Megtanultuk, hogy az élet így működik: ha akarunk valamit, akkor meg kell dolgozni érte.

2024. október 12., szombat

Igehely: 2Pt 1:10–18; Kulcsige: 2Pt 1:15 „Igyekszem azonban, hogy elköltözésem után is mindig megemlékezhessetek ezekről.”

Péter apostol buzgón szolgálja a feltámadott Jézust, mindig szem előtt tartva a küldetést, amit kapott. Ugyanakkor emlékezteti az atyafiakat a drága ígéretekre, amelyeket ajándékba kaptunk. Nagyon fontosnak tartja, hogy a hívő ember gyarapodjon a lelki életben.

2024. október 11., péntek

Igehely: 2Tim 4:6–13; Kulcsige: 2Tim 4:7 „Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam.”

Pál apostol sok szenvedés között készült arra, hogy hamarosan elérkezik földi élete végéhez. Nem az elköltözés szomorúságáról beszél, hanem arról, hogy miért és hogyan élt. Élete az evangélium hirdetése, annak tisztaságának megőrzése, a hívők buzdítása, bátorítása, intése volt.

2024. október 10., csütörtök

Igehely: 1Krón 23:1, 29:26–30; Kulcsige: 1Krón 29:28 „És meghalt késő vénségében, betelve az élettel, gazdagsággal és dicsőséggel. Utána fia, Salamon lett a király.”

Dávid megtapasztalta, milyen jó az Úrban bízni. Személyes kapcsolata az Úrral áldássá lett, ez lett erőssége, győztessé és gazdaggá tette. Amikor nem figyelt a vezetésre, és letért az igaz ösvényről, el kellett szenvednie bűnei következményeit.

2024. október 9., szerda

Igehely: Jób 42:10–17; Kulcsige: Jób 42:16 „Ezután Jób még száznegyven esztendeig élt, és meglátta fiait és unokáit negyedíziglen.”

Jób élettörténete különösen megmutatja azt, mi történik a láthatatlan világban, mert mindazok, amik a háttérben történnek, szintén az Isten irányítása alatt állnak. Különleges példa előttünk a Jób Isten iránti hűsége.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: 1Móz 2:15–17; Kulcsige: 1Móz 3:6 „Az asszony úgy látta, hogy jó volna enni arról a fáról, mert csábítja a szemet, meg kívánatos is az a fa, mert okossá tesz: szakított a gyümölcséből, evett, majd adott a vele levő férjének is, és ő is evett.”

Ha az Édenkert történetének motívumaira gondolunk, a legtöbbünknek a kígyó és az alma jut eszébe? Honnan jött az alma képe elénk? A válasz a korai egyház tanítóinál keresendő, közülük is Szent Jeromosnál. Jeromost bízta meg I. Damasus pápa, hogy fordítsa le a héber és görög szentírási szövegeket az akkori latin köznyelvre. A latin gonosz és az alma szó pedig ugyanúgy hangzott: malus. A héber a peri szót használja a gyümölcsre, amely vonatkozhat ugyanúgy almára, fügére vagy akár citromra is.