Igehely: Lk 12:54-56; Kulcsige: Lk 12:56 „Képmutatók, a föld és az ég jelenségeit felismeritek, e mostani időt miért nem tudjátok felismerni?”
Talán nem telik el nap, hogy ne néznénk meg az időjárás-előrejelzést. Napjainkban a fejlett technika segítségével az „idő próféták” elég pontosan prófétálnak. De történik úgy is, hogy az általuk mondottak nem teljesülnek.
Igehely: Lk 12:49-53; Kulcsige: Lk 12:49 „Azért jöttem, hogy tüzet bocsássak a földre, és mennyire szeretném, ha már lángolna!”
„Mert a mi Istenünk emésztő tűz” – írja a Zsidókhoz írt levél 12:29 verse. Ő küldte e Földre, a „tűz csiholóját” Fia személyében. Később a Szentlélek is lángnyelvek formájában szállt le az első gyülekezet tagjaira Jeruzsálemben, az első pünkösd ünnepén. Az ember is képes a tűz csiholására.
Igehely: Lk 12:41-48; Kulcsige: Lk 12:43 „Boldog az a szolga, akit ilyen munkában talál az úr, amikor megérkezik!”
Miután Péter meghallgatta Mestere vigyázásra és készenlétre ösztönző figyelmeztetését, felteszi a kérdést: „Uram, nekünk mondod ezt a példázatot, vagy mindenkinek?” Amikor szól az Úr az Ige által, lehet néha mi is így gondoljuk: „ez nem nekem szól, hanem másnak”.
Igehely: Lk 12:35-40; Kulcsige: Lk 12:35 „Legyen derekatok felövezve, és lámpásotok meggyújtva.”
„Legyen a derekatok felövezve” – ezt az utasítást adta Isten Mózes által az izraelitáknak, akik nem tudták, hogy melyik percben kell elindulniuk Egyiptomból. Erre figyelmeztet bennünket is az Ige.
Igehely: Lk 12:33-34; Kulcsige: Lk 12:33 „Adjátok el vagyonotokat, és adjátok alamizsnául, szerezzetek magatoknak el nem avuló erszényeket, el nem fogyó kincset a mennyben, ahol a tolvaj nem férkőzhet hozzá, a moly sem emészti meg.”
A Megváltó, amikor eljött a mennyei dicsőségből, önként vállalta a szegénységet. A földön nem rendelkezett vagyonnal. Saját helyzetét így jellemezte: „A rókáknak barlangjuk van, és az égi madaraknak fészkük, de az Emberfiának nincs hova fejét lehajtania” (Lk 9:58).
Igehely: Lk 12:22-32; Kulcsige: Lk 12:28 „Ha pedig a mező füvét, amely ma van, és holnap a kemencébe vetik, Isten így öltözteti, mennyivel inkább titeket, kicsinyhitűek!”
Tegnapi igénkben azt láttuk, hogy a gazdag ember a sok miatt aggódott. De ha valami nincs, vagy kevés van és az utánpótlás is kilátástalan, akkor is aggódni kezdünk. Tudjuk, hogy Isten megpihent, miután a teremtést befejezte.
Igehely: Mt 2:1–12; Kulcsige: Mt 2:1 „Amikor Jézus megszületett a júdeai Betlehemben Heródes király idejében, íme, bölcsek érkeztek napkeletről Jeruzsálembe.”
Régi képeslapokon, amiket rokonoktól, barátoktól kaptunk, gyönyörűen megfestett képen ott van a jászolban az újszülött Jézus, balról a pásztorok, jobbról a háromkirályok! Több probléma is van ezzel az ábrázolással: Az ige sehol sem írja, hogy hárman lennének, csupán annyit jelent ki a Szentírás, hogy ,,bölcsek érkeztek napkeletről Jeruzsálembe” (Mt 2:1). A többes szám csak arra mutat, hogy legalább ketten voltak, de lehettek akár húszan is. Ráadásul nem királyok, hanem bölcsek, valószínűleg a mai csillagászokhoz hasonló tudós emberek voltak.