Igehely: Lk 12:33-34; Kulcsige: Lk 12:33 „Adjátok el vagyonotokat, és adjátok alamizsnául, szerezzetek magatoknak el nem avuló erszényeket, el nem fogyó kincset a mennyben, ahol a tolvaj nem férkőzhet hozzá, a moly sem emészti meg.”
A Megváltó, amikor eljött a mennyei dicsőségből, önként vállalta a szegénységet. A földön nem rendelkezett vagyonnal. Saját helyzetét így jellemezte: „A rókáknak barlangjuk van, és az égi madaraknak fészkük, de az Emberfiának nincs hova fejét lehajtania” (Lk 9:58). Emberi természetünk szerint hajlamosak vagyunk a gyűjtésre. Azt viszont, hogy mit gyűjtünk, az értékrendünk határozza meg. Igénk szerint az sem mindegy, hogy hol tároljuk a kincset. Ezen a földön sok veszély fenyegeti az összegyűjtött kincset, bárhol is legyen az tárolva. Mi akkor a helyes hozzáállás a földi vagyonhoz? Azt kell kiértenünk ebből az igéből, hogy mindenünket adjunk el és osszuk szét? Nem egészen. A lényeg abban áll, hogy ne tegyünk úgy, mint a gazdag, akit Jézus bolondnak nevezett. Legyünk nyitottak arra, hogy megosszuk azt másokkal. Ne az összegyűjtögetett vagyonban bízzunk, hanem a gondviselő Istenben. Amit itt ezen a földön a Jézus nevében adunk oda másnak, azt valójában a mennyei bankban tároljuk. Amikor az utolsó napon a földi kincsek mind megsemmisülnek, akkor fogjuk meglátni, hogy micsoda haszna volt az életünknek!
Gergely Pál
A kegyesség látszata
Igehely: 2Tim 3:5-9
Napjainkban a számítástechnika segítségével a fizikai valóságnak közel élethű utánzását meg lehet valósítani. Például: képernyőn bejárható egy olyan épület, amit még csak megterveztek, de még nem építettek fel. Ezt nevezik virtuális valóságnak. A virtuális a valóságnak a látszata. Régen is voltak olyanok (akár csak napjainkban), akik megpróbálták a virtuális (látszat) keresztyénséget létrehozni. Isteni bölcsesség helyett bölcselkedtek. Igazi alázat helyett alázatoskodtak és valódi istenfélelem helyett maguk csinálta, álkegyesség látszatát mutatták. Össze lehet téveszteni, mert látszatra hasonlítanak, de az egyik valójában nem létezik. Mi az oka, hogy sokan beletévednek a virtuális kereszténység zsákutcájába? Az az oka, hogy sokan önmagukat akarják megváltani, és nem veszik komolyan Isten diagnózisát az emberről. Nem fogadták el, hogy csak kegyelemből Jézus Krisztusban való hít által üdvözülhetnek. Ő tud újjáteremteni és áldássá tenni. A látszat kegyességben élők szabályokat akarnak betartani, és ezért cserébe várnak valamit Istentől.
„Fordulj el hát ezektől!” – tanácsolja Isten. Irtsunk ki mindent az életünkből, ami csak látszat, ami nem valóság. Nekünk nem viselkedni kell megtanulni, hanem az Úr Jézust befogadni, és őt szolgálni a Lélek szabadságában.
Péter István
