Mindennapi áhítatok

2018. november 23., péntek

Igehely: Mk 10:17-27; Kulcsige: Mk 10:20 „Ő pedig ezt mondta neki: Mester, mindezeket megtartottam ifjúságomtól fogva.”

Régi emberi hiba Jézushoz úgy közeledni, hogy a cselekedeteink foglalkoztatnak igazán, és úgy gondoljuk, hogy Jézus is azokon keresztül mér le bennünket. A gazdag ifjú példaértékű életet élt, fegyelmezetten megtartotta a parancsolatokat, és sok mindent felmutathatott Jézus előtt.

2018. november 20., kedd

Igehely: 1Kir 3:1-15; Kulcsige: 1Kir 3:7 „Most pedig, Uram, Istenem, apám, Dávid után királlyá tetted a te szolgádat. De én még egészen fiatal vagyok, nem értek a kormányzáshoz.”

Dávid király immár megöregedett, és újabb vezetőre van szüksége Izráelnek. Úgy tűnik, Isten nem bánta meg, hogy Dávidot fiatalon tette királlyá, mert most az ugyancsak fiatal Salamont helyezi trónra. Isten újra nem az emberi számításokat veszi figyelembe, amikor munkatársat keres magának.

2018. november 19., hétfő

Igehely: 1Sám 17:31-47; Kulcsige: 1Sám 17:33 „De Saul ezt mondta Dávidnak: Nem mehetsz el, hogy megvívj ezzel a filiszteussal, mert még fiatal vagy, ő pedig harchoz szokott ember ifjúkora óta.”

A hívő ember hitének mértéke nem mindig arányos az évei számával. Jézus arra tanít minket, hogy legyünk olyanok, mint a gyerekek; és az egyik dolog, amire ez vonatkozik, éppen az a tiszta, félelmek és számítgatások nélküli hit, amivel a gyermek elhisz dolgokat, megbízik a szülei szavában.

2018. november 18., vasárnap

Igehely: 2Sám 6:1-5; Kulcsige: 2Sám 6:1 „Ezután összegyűjtötte Dávid Izráel legkiválóbb ifjait, harmincezer embert.”

Az elmúlt évtizedekben nagyon gyors ütemű változás történt világunkban. A technológiai forradalom és az internethez való könnyed hozzáférés olyan környezetet és világszemléletet hozott magával, ami az új generációt lényegesen eltávolíthatja szüleik korosztályától.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: 1Thessz 2:1–12; Kulcsige: 1Thessz 2:8 „Mivel így vonzódtunk hozzátok, készek voltunk odaadni nektek nemcsak az Isten evangéliumát, hanem a saját lelkünket is, mert annyira megszerettünk titeket.”

Középiskolában bibliaismeretet oktatva (nem titkolt cél az evangélium hirdetése) többször is beszélgethettem pedagógusokkal. Az egyik tanárnő így foglalta össze a pedagógia lényegét: „A gyermeket szeretni kell!” Ennyi! Egyszerű, de a lényeget megragadó definíció. A tanárok is rájöttek: ha szeretik azokat, akiknek ismereteket, életszemléletet akarnak átadni, sokkal könnyebb dolguk lesz.