Igehely: Ézs 59:1-8; Kulcsige: 59:3 „Hiszen kezetek vérrel van beszennyezve, ujjaitokhoz bűn tapad, ajkatok hazugságot szól, nyelvetek álnokságot suttog.”
Egy ószövetségi bűnlista áll ellőttünk. A felemlített bűnök között az álnok beszéd is megtalálható. A bűnfelsorolás azonban egy fontos tanítással van bevezetve: Nem tapasztalhatja meg Isten segítségét és a vele való közösséget az, aki bűneihez ragaszkodik – a bűn elválaszt Istentől.
Igehely: Péld 26:24-28; Kulcsige: 26:28 „A hazug nyelvű gyűlöli azt, akit eltiport, és a sima szájú bukást idéz elő.”
A rosszindulatú beszéd ártalmassága az ember ősi, ugyanakkor állandó megtapasztalása. Amikor az ember nem elég erős ahhoz, hogy öklével vagy fegyvereivel ártson, beszédéhez folyamodik. Több, beszéddel kapcsolatos bűn van itt felsorolva. Ezek mind a bűnös természet megnyilvánulásai.
Igehely: Mk 11:27-33; Kulcsige: 11:32 „Vagy talán mondjuk azt: emberektől? De féltek a sokaságtól, mert Jánosról mindenki úgy gondolta, hogy valóban próféta volt.”
Izráel vezetői nagyon közel kerültek a Jézussal kapcsolatos nagy kérdéshez: Kicsoda valójában Ő, és mit cselekszik? Képmutatásuk miatt, amit politikai és vallási érdekeik diktáltak, nem akarták kimondani, amit tudtak Jézusról.
Igehely: Jak 3:1-12; Kulcsige: 3:6 „A nyelv is tűz, a gonoszság egész világa. Olyan a nyelv tagjaink között, hogy egész testünket beszennyezi, és lángba borítja egész életünket, miközben maga is lángba borul a gyehenna tüzétől.”
Jakab a nyelv bűneiről beszél itt. A nyelv az ember beszédére utal, mint kommunikációs csatornára. Fontos módja az önkifejezésünknek is, mert beszéd által közölhetjük gondolatainkat és érzéseinket.
Igehely: 2Kor 3:17-18; Kulcsige: 3:18 „Mi pedig, miközben fedetlen arccal, mint egy tükörben szemléljük az Úr dicsőségét mindnyájan, ugyanarra a képre formálódunk át az Úr Lelke által dicsőségről dicsőségre.”
Ahol az Úr Lelke, ott a szabadság a bűntől, a haláltól, a törvényeskedéstől, az önigazságtól, az ítélettől, a vádtól (Jn 8:32,36). Így Istentől semmi sem választ el! Ez különösképpen megtapasztalható az újszövetség korszakában.
Igehely: Jak 4:4-10; Kulcsige: 4:6 „De még nagyobb kegyelmet is ad, ezért mondja: «Isten a kevélyeknek ellenáll, az alázatosoknak pedig kegyelmet ad.»”
A világ akaratosan, büszkén lázad a teremtő, gondoskodó és megváltó Isten ellen. Nem haladhatunk velük egy irányba, mert nem értünk egyet. Nem vágyhatunk a világi társaságok barátságára, befogadására, teljes elismerésére! Ne engedjünk csábításuknak, ne flörtöljünk velük (Jn 17:14-19)!
Igehely: 1Thessz 2:1–12; Kulcsige: 1Thessz 2:8 „Mivel így vonzódtunk hozzátok, készek voltunk odaadni nektek nemcsak az Isten evangéliumát, hanem a saját lelkünket is, mert annyira megszerettünk titeket.”
Középiskolában bibliaismeretet oktatva (nem titkolt cél az evangélium hirdetése) többször is beszélgethettem pedagógusokkal. Az egyik tanárnő így foglalta össze a pedagógia lényegét: „A gyermeket szeretni kell!” Ennyi! Egyszerű, de a lényeget megragadó definíció. A tanárok is rájöttek: ha szeretik azokat, akiknek ismereteket, életszemléletet akarnak átadni, sokkal könnyebb dolguk lesz.