Igehely: Zsolt 19:1-14; Kulcsige: Zsolt 19:7-8 „Elindul az ég egyik szélétől, átível a másik széléig, nincs rejtve melege elől semmi. Az Úr törvénye tökéletes, felüdíti a lelket. Az Úr intő szava határozott, bölccsé teszi az együgyűt.”
A Szentírás mennyei eredetét mi bizonyíthatná jobban, mint az, hogy évezredekkel később is ugyanolyan erővel szól, mint amikor először leírták. Hatásában is kiemelkedik bármely másik, ember által kigondolt és papírra vetett szöveg közül. A legtöbb írás idővel elavult lesz. Lehet tudományos értekezés, vagy szépirodalom, a későbbi kor embere számára egyre kevesebbet mond, egyre kisebb a hatása és a jelentősége. A Bibliát ezzel szemben az idő előrehaladtával egyre jobban értjük. De vajon a hatása nagyobb lett-e, mint régen volt?
Lenyűgöz engem, hogy milyen szeretettel és lelkesedéssel beszél a zsoltáríró Isten szaváról és a törvényről. A legtöbb mai ember terhet lát a törvényben, valami negatív jut eszébe, ha a parancsolatra gondol. Ez a zsoltár viszont rámutat arra, hogy Isten szava egészen más. Ha hittel olvassuk „felüdíti a lelket”, „megörvendezteti a szívet”, lelkesít, vagyis „ragyogóvá teszi a szemet”. Nem kell még okos embernek sem lenni: ha komolyan vesszük az igét, és meg is tesszük, amit kér tőlünk, bölcsességet nyerünk általa.
Tudod-e ilyen őszinte lelkesedéssel kezedbe venni Bibliádat?
Győri Gábor
Elmélyíti testvérszeretetünket
Igehely: 2Kor 8:1-6; Kulcsige: 2Kor 8:3 „Tanúskodom arról, hogy erejük szerint, sőt erejükön felül is önként adakoztak.”
Szokták mondani, hogy a pénz nem boldogít. A cinikus ember ehhez hozzáteszi: „Valóban, de nélküle sem lehetsz boldog!” A tapasztalat viszont azt mutatja, hogy a valódi boldogság és a pénz között nincs közvetlen kapcsolat. Pál apostol egy szegény közösség tisztaszívűségéről és öröméről ír, amit bőségként és gazdagságként jellemez. Macedónia gyülekezetei önként kérték, hogy a szolgálatban anyagi hozzájárulással is részt vehessenek, mert elsősorban a szükséget nézték, és nem a saját gyarapodásukra gondoltak. Ennek az önzetlen testvérszeretetnek a titka Pál szerint, hogy „először önmagukat adták az Úrnak”.
Ha komolyan veszed a legfőbb parancsolatot: Szeresd az Istent „teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes erődből és teljes elmédből”, ami azt jelenti, hogy egész lényedet add át neki, és ezt meg is teszed, akkor egészen másként kezdesz gondolkodni, mint korábban. Ha mindened Jézusé, Ő rendelkezhet veled. Anyagi javaiddal, testi-lelki értékeiddel, mindennel. Ez nem valamiféle áldozathozatal, önmagunk és boldogságunk megtagadása, hanem sokkal inkább egy mennyei értékrend. Mennyei öröm, és mennyei boldogság forrása, ami sokkal értékesebb minden másnál.
Győri Gábor
Új hozzászólás