Igehely: Róm 9:20-29; Kulcsige: 9:27 „Ézsaiás pedig ezt hirdeti Izráelről: „Ha Izráel fiainak száma annyi volna, mint a tenger fövenye, akkor is csak a maradék üdvözül.”
Isten tervének és keze munkájának gazdagságát mutatja az egész teremtett világ. Ahogy nincs két egyforma virág, felhő és hópehely, úgy nincs két egyforma ember sem. Tekintsünk előbb a fizikaira, a láthatóra!
Igehely: Róm 9:14-19; Kulcsige: 9:18 „Ezért tehát akin akar, megkönyörül, akit pedig akar, megkeményít.”
Nem igazságtalan az Isten, hogy némelyek miatta elvesszenek. Segítségre és kegyelemre szoruló bűnös emberek vagyunk. Isten mindenkin könyörülni akar. E földi létünk folyamán mindenkinek kínálja szeretetét, bocsánatát és kegyelmét. Felajánlja a vele való kapcsolatot is.
Igehely: Róm 9:1-13; Kulcsige: 9:8 „Azaz nem a testi származás szerinti gyermekek Isten gyermekei, hanem az ígéret gyermekei számítanak az ő utódainak.”
Az első nyolc fejezetben Pál bebizonyítja, hogy Isten igazságos mind haragjának, mind pedig kegyelmének gyakorlásában. A következő részekben az apostol továbbhalad, hogy megállapítsa Isten igazságosságát úgy a zsidókkal, mint a pogányokkal való bánásmódjában.
Igehely: Róm 8:38-39; Kulcsige: 8:39 „Sem magasság, sem mélység, sem semmiféle más teremtmény nem választhat el minket Isten szeretetétől, amely megjelent Krisztus Jézusban, a mi Urunkban.”
Az ókori Rómában egy őr sajnálkozott a keresztyén fogoly felett, akinek hamarosan meg kellett halnia Krisztusban való hitéért. Titokban megengedte, hogy a fogoly édesapát a lánya meglátogassa.
Igehely: Róm 8:31-37; Kulcsige: 8:34 „Ki ítélne kárhozatra? Hiszen Krisztus Jézus az, aki meghalt, sőt feltámadt, aki Isten jobbján van, és esedezik is értünk.”
Jézus így intette Pétert és a többi tanítványt a támadás óráiban: „Simon, Simon, íme, a Sátán kikért titeket, hogy megrostáljon, mint a búzát, de én könyörögtem érted, hogy el ne fogyatkozzék a hited: azért, ha majd megtérsz, erősítsd atyádfiait” (Lk 22:31-32).
Igehely: Róm 8:26-30; Kulcsige: 8:27 „Aki pedig a szíveket vizsgálja, tudja, mi a Lélek szándéka, mert Isten szerint jár közben a szentekért.”
Nem kell nagy bajnak történnie ahhoz, hogy szembesüljünk erőtlenségünkkel, gyengeségünkkel. Még a legerősebbeket is leteperheti az ellenség. Mindannyian szorultunk már segítségre, és átéltük azt a könyörületet, hogy valaki csak úgy jött, segített rajtunk a bajban, és csendesen továbbment.
Igehely: 2Thessz 3:1–12; Kulcsige: 2Thessz 3:4 „Bizalmunk van az Úrban irántatok, hogy amit elrendelünk, azt megteszitek, és meg is fogjátok tenni.”
Pál bízott a gyülekezetben, hogy amit kér tőlük, azt meg is fogják tenni. Pálnak való engedelmességükkel az Istennek való engedelmességüket bizonyították. Engedelmességük abban állt, hogy elhatárolódtak a gyülekezetben megjelenő tévtanítástól, és azoktól, akik tétlenül éltek. Abban mutatkozott meg a megbízhatóságuk, hogy ragaszkodtak a Páltól tanultakhoz. Mi elhatárolódunk-e a gyülekezetben megjelenő bűnöktől? Bűnnek tartjuk-e azt, amit az Írás annak tart, vagy igazodunk a mai kor szokásaihoz, elvárásaihoz? Számunkra ki vagy mi a mérce?