Mindennapi áhítatok

2019. október 4., péntek

Igehely: Róm 15:14-33; Kulcsige: 15:20 „Ezért úgy tartottam becsületesnek, hogy az evangéliumot ne ott hirdessem, ahol Krisztust már ismerik, hogy ne idegen alapra építsek.”

Amikor a gyülekezetben jelen van és kiteljesedik a szeretet, az elfogadás, az egymásra figyelés, a gyöngédség és a hit általi reménység az mind nagyon szép. De ha ezek mind csak öncélúak maradnak, akkor bizony a gyülekezet előbb - utóbb hanyatlásnak indul.

2019. október 3., csütörtök

Igehely: Róm 15:8-13; Kulcsige: 15:13 „A reménység Istene pedig töltsön be titeket a hitben teljes örömmel és békességgel, hogy bővölködjetek a reménységben a Szentlélek ereje által.”

A gyülekezetet Istennek Szentlelke keltette életre és a hitből fakadó élő reménység élteti évszázadokon, évezredeken keresztül. Ez a reménység pedig nem szégyenít meg, mert Isten ígéreteire alapszik. Isten ígéretei igenek és ámenek, vagyis valóságosak és megbízhatók.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: 2Thessz 3:1–12; Kulcsige: 2Thessz 3:4 „Bizalmunk van az Úrban irántatok, hogy amit elrendelünk, azt megteszitek, és meg is fogjátok tenni.”

Pál bízott a gyülekezetben, hogy amit kér tőlük, azt meg is fogják tenni. Pálnak való engedelmességükkel az Istennek való engedelmességüket bizonyították. Engedelmességük abban állt, hogy elhatárolódtak a gyülekezetben megjelenő tévtanítástól, és azoktól, akik tétlenül éltek. Abban mutatkozott meg a megbízhatóságuk, hogy ragaszkodtak a Páltól tanultakhoz. Mi elhatárolódunk-e a gyülekezetben megjelenő bűnöktől? Bűnnek tartjuk-e azt, amit az Írás annak tart, vagy igazodunk a mai kor szokásaihoz, elvárásaihoz? Számunkra ki vagy mi a mérce?