2017. november 1., szerda

DÉLELŐTT | 
Aki elismerte Isten szuverén hatalmát

Igehely: Dán 4:20-34; Kulcsige: Dán 4:29b „Az emberek királyságán a Felséges uralkodik, és annak adja, akinek akarja.”

Lukács evangéliumában ezt olvassuk: „Mert aki felmagasztalja magát, megaláztatik, aki pedig megalázza magát, felmagasztaltatik”(Luk 14:11). Nebukadneccar király korának legnagyobb vezető embere volt. Isten őt használta fel arra is, hogy a saját népét, Júdát, megbüntesse hűtlensége miatt. A Babilonba vitt zsidó foglyok bizonyságtétele a királyra is mély hatást gyakorolt. Egyik álmában Isten üzent neki. Dániel elmagyarázta az álom jelentőséget és figyelmeztette őt a megtérésre és alázatra. Isten az, aki felmagasztalja az alázatosakat, de a büszke embert megalázza. Ennek ellenére megtörtént a király elbizakodása, amely után jött a megaláztatása. Meddig tartott borzalmas állapota? Amíg nem ismerte el Isten mindenható hatalmát. Élj úgy ma is, mint aki állandóan tisztában van Isten szuverén hatalmával, és tartson ez alázatban.

Miben állt a király elbizakodása? Hogyan történt a Nebukadneccar megalázkodása, és mi lett annak a következménye? Sorolj fel néhány jelenkori példát Isten mindenható hatalmával kapcsolatban.

János Csaba

DÉLUTÁN | 

Világosságot hozó magyarázat

Igehely: ApCsel 8:26-35

Beteljesül Salamon király templomszentelési imájának egy részlete. „Még az idegent is, aki nem a te népedből, Izráelből való, de eljön messze földről a te nevedért, mert hallani fognak nagy nevedről, erős kezedről és kinyújtott karodról, ha eljön és imádkozik ebben a házban, te hallgasd meg lakóhelyedről, a mennyből, és tedd meg mindazt, amit az idegen kér tőled” (1Királyok 8:41-43a).

A fekete Afrikába is eljutott a Mindenható Isten híre, és a Lélek indított onnan is valakit, hogy utazzon el Jeruzsálembe. Ez a történet sok más tanulság mellett arról is beszél, hogy aki szorgalmasan keresi az Urat, az megtalálja őt. Az Úrnak gondja volt rá, hogy ez a kereső lélek ne maradjon a lelki homályban, hanem ragyogjon fel őelőtte is Krisztus páratlan dicsősége. Ebben az esetben Fülöp volt az, aki által élő hitre jutott a messze földről érkezett vándor.

Ott van-e szívünkben a lélekmentés vágya? Használhatott-e az Úr az utóbbi időben, hogy valakinek a szívében világosság jöjjön létre? Imádkozzunk, hogy az Úr adja meg ezt számunkra!

Nagy Kasza Zoltán

 Napi áhítat

Igehely: 2Kir 2:1–18; Kulcsige: 2Kir 2:11 „Amikor azután tovább mentek, és beszélgettek, hirtelen egy tüzes harci kocsi jelent meg tüzes lovakkal, és elválasztotta őket egymástól. Így ment föl Illés forgószélben az égbe.”

Erre a történetre gyakran úgy szoktunk hivatkozni, mint amikor Illés tüzes szekéren ragadtatik el az Úrhoz. Az ige viszont csak annyit említ, hogy ,,Hirtelen egy tüzes harci kocsi jelent meg tüzes lovakkal, és elválasztotta őket egymástól. Így ment föl Illés forgószélben az égbe.” De valóban a tüzes szekér is jelen volt. Elizeus szempontjából jelentős, hogy élete következő nagy krízisében lát újra tüzes szekereket (2Kir 6:17). A tűz jellemzően Isten ítéleteként jelenik meg, az Édenből való kiűzetés óta (tüzes pallos).