Mindennapi áhítatok

2024. január 7., vasárnap

Igehely: Mt 2:16–23; Kulcsige: Mt 2:16 „Amikor Heródes látta, hogy a bölcsek túljártak az eszén, nagy haragra lobbant, elküldte embereit, és megöletett Betlehemben és annak egész környékén minden kétesztendős és ennél fiatalabb fiúgyermeket ahhoz az időhöz mérten, melyet a bölcsektől megtudott.”

Ha emberi szemmel vizsgáljuk Jézus földi életét, elmondhatjuk, hogy az nem indult felettébb fényesen. Gondolhatnánk, hogy a születésének időzítése sem volt a legjobb, hiszen népszámlálás miatt utaznia kellett földi szüleinek.

2024. január 6., szombat

Igehely: Jn 16:12–15; Kulcsige: Jn 16:13 „Amikor azonban eljön ő, az igazság Lelke, elvezet titeket a teljes igazságra; mert nem önmagától szól, hanem azokat mondja, amiket hall, és az eljövendő dolgokat is kijelenti nektek.”

Amikor felszínesen gondolunk a vezetésre, általában negatív érzelmek töltenek el. Nem kívánjuk és nem szeretnénk, hogy valaki vezessen bennünket, sokkal vonzóbb számunkra, ha mi vezetünk másokat.

2024. január 5., péntek

Igehely: Préd 7:1–16; Kulcsige: Préd 7:14 „A jó napokban élj a jóval, a rossz napokban pedig lásd be, hogy ezt is, amazt is Isten készítette azért, hogy az ember ne találja ki, mi következik.”

A Préd 7:14 elénk tárja, hogy Isten úgy tervezte az emberi életet, hogy ne tudjuk kitalálni, mit hoz a holnap. Viszont, ha nem tudjuk, akkor milyen módon tudunk felkészülni a jövőre? Amilyen fontos a válasz, olyan egyszerű is: Istenben bízva, rá hagyatkozva.

2024. január 4., csütörtök

Igehely: Zsolt 103:1–10; Kulcsige: Zsolt 103:1-2 „Áldjad, lelkem, az Urat, és egész bensőm az ő szent nevét! Áldjad, lelkem, az Urat, és ne feledd el, mennyi jót tett veled!”

Az ember hamar felejt. Nem mindenkire érvényes ez, de sokunkra igen. Az Ige felhívja a figyelmünket, hogy ne felejtsük el, mennyi jót tett velünk az Úr! Életünk folyamán hányszor voltunk betegek? Legyen az akár fejfájás, akár súlyos betegség, ami műtétet igényelt.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Róm 6:1–8; Kulcsige: Róm 6:6 „Hiszen tudjuk, hogy a mi óemberünk megfeszíttetett vele, hogy megerőtlenüljön a bűn hatalmában álló test, hogy többé ne szolgáljunk a bűnnek.”

Hála Istennek, hogy kijelentette ezeket a csodás igazságokat Pálon keresztül! Harcolunk, küzdünk az óemberünkkel, öldököljük, levetkőzzük, olykor mégiscsak kibújik vagy akár előtör belőlünk. „Vergődik az óember a kereszten.” – fogalmazta meg egy teológustársunk, amikor rosszat tapasztalt. Ez a lényeg! Isten célja, hogy megerőtlenüljön, érvényét veszítse, végső soron megsemmisüljön a régi életünk. Nekünk is célunk, hogy elszakadjunk a bűnben maradásnak (1.v.) még a gondolatától is; a bűnnek szolgálástól eljussunk a bűntől való megszabadulásig (7b.v.).