Igehely: Róm 11:28-32; Kulcsige: 11:32 „Mert Isten mindenkit egybezárt az engedetlenségbe, hogy mindenkin megkönyörüljön.”
Pál apostol érvelésének kulcsszava ebben az igeszakaszban az irgalmasság, a szerető Isten irgalmassága. Leírja a Rómában élő testvéreknek, hogy a mi Istenünk irgalmas Isten, ezért nem abban gyönyörködik, amikor valakit megbüntethet, elítélhet, hanem amikor megkönyörülhet az emberen.
Igehely: Róm 11:25-27; Kulcsige: 11:27 „És én ezt a szövetségemet adom nekik, amikor eltörlöm bűneiket.”
Az Úr nem vetette el végképp kiválasztott népét, Izráelt, hanem a megtérésre indító kegyelmet egy ideig a pogányoknak adta. De lesz idő, amikor ez a kegyelem visszatér az Úr választott népéhez.
Igehely: Róm 11:17-24; Kulcsige: 11:23 „De az elbukottak is, ha nem maradnak meg a hitetlenségben, beoltatnak majd, mert Istennek van hatalma arra, hogy ismét beoltsa őket.”
Falun, a kertben figyeltem a beoltott facsemetéket. Amikor sikeres volt az oltás, lehetett látni, ahogyan az új vessző fejlődik, illetve ahogy gyógyul a megvágott törzs. Olyan is előfordult, hogy az oltás valamilyen oknál fogva nem sikerült, és csak a régi hajtás fejlődött.
Igehely: Róm 11:11-16; Kulcsige: 11:16 „Ha pedig a zsenge szent, a tészta is az, és ha a gyökér szent, az ágak is azok.”
Nemrég olvastam egy sikeres írónő megtéréséről, aki ateistaként élte le élete nagy részét, majd ötvenes éveiben elkezdte olvasni a Bibliát.
Igehely: Róm 11:7-10; Kulcsige: 11:7 „Mi tehát a helyzet? Amire Izráel törekedett, azt nem érte el. A választottak azonban elérték, a többiek pedig megkeményíttettek.”
Amikor a büszkeség az emberi szívben helyet kap, akkor rossz irányba kezd majd haladni. Olyan sok kárt tett már a büszkeség, és olyan sok keserűségnek lett az okozója! A büszkeség megvakítja az embert, ezért már arra sem képes, hogy felismerje: haladásának iránya téves.
Igehely: Róm 11:1-6; Kulcsige: 11:5 „Így tehát most is van maradék a kegyelmi kiválasztás szerint.”
Isten nem vetette el végképpen az Ő népét, Izráelt, akit kiválasztott rég, már az Ószövetségben. Annak ellenére sem, hogy engedetlen, sőt ellenszegülő néppé vált, és nem kereste az Urat.
Igehely: Préd 3:16–22; Kulcsige: Préd 3:21 „Ki tudja, hogy fölszáll-e az emberek lelke a magasba, és leszáll-e az állatok lelke a föld alá?”
Porból lettünk, porrá leszünk, de a teremtéskor Isten adott valamit, ami csak az emberé: életnek leheletét, így lett az ember élő lélekké (1Móz 2:7). Ez az, ami az állatoknak nincs: lelke. Isten megváltó munkájának köszönhetően ez a lélek örök életre is jogosult, ha elfogadtad Isten kegyelmét!
Nagyon sok különbség van ember és állat között. Bár mindegyik porból lett, vagyis ugyanolyan földi elemekből lettünk teremtve, mégis mindegyikünk különböző genetikai állománnyal rendelkezik. De az embernek adatott a Lélek, az ember gondolkodó, szabad akarattal rendelkező lény.