Mindennapi áhítatok

2019. december 11., szerda

Igehely: Mt 25:31-40; Kulcsige: 25:31 „Amikor pedig az Emberfia eljön az ő dicsőségében, és vele az angyalok mind, akkor odaül dicsősége trónjára.”

Még egy iskolai ünnepségen sem mindegy, hogy valaki dicséretben és díjban vagy megróvásban részesül. Mennyivel inkább életünk és a világ végén! Jézust ezek a versek nem alázatos ácsnak mutatják be, hanem az ő dicsőségében. Angyalok veszik őt körül, és mint bíró jelenik meg az ő trónján.

2019. december 10., kedd

Igehely: Lk 17:20-37; Kulcsige: 17:34 „Mondom nektek: azon az éjszakán ketten lesznek egy ágyban, az egyik felvétetik, a másik pedig otthagyatik.”

Szomorú, ha szeretteink vagy barátaink eljutnak egy szép helyre és mi valamiért lemaradunk róla. Itt azonban sokkal többről van szó. A ma reggeli igénkben arra kapunk figyelmezetetést, hogy nagy meglepetések lesznek az Úr Jézus viszajövetelekor.

2019. december 8., vasárnap

Igehely: Lk 21:25-37; Kulcsige: 21:27 „És akkor meglátják az Emberfiát eljönni a felhőben nagy hatalommal és dicsőséggel.”

Biztosan éltünk át olyat, hogy nyári melegben kint voltunk a mezőn, sehol egy felhő, de nemsokára mégis nagy vihar támadt. El tudjuk képzelni azt is, hogy milyen, amikor egy csapda felpattan és elfogja a váratlan arra járó állatot. Na ilyen váratlanul ér sokakat az Úr Jézus érkezése.

2019. december 7., szombat

Igehely: Zsolt 98:1-9; Kulcsige: 98:4 „Ujjongjatok az Úr előtt az egész földön! Örvendezve vigadjatok, zsoltárt énekeljetek!”

Az elmúlt napokban ízelítőt kaphattunk az igék által Isten csodadolgaiból, amiket népéért, értünk cselekedett a megígért Messiás által. Aki tapasztalja életében az Úr szabadítását, hűségét és szeretetét (2,3), az örül ennek, nem is tehet másképp!

2019. december 6., péntek

Igehely: Jn 4:19-26; Kulcsige: 4:25 „Az asszony így felelt: Tudom, hogy eljön a Messiás, akit Krisztusnak neveznek, és amikor eljön, kijelent nekünk mindent.”

Ez a történet is bizonyítja, hogy milyen alapvető különbség van az elméleti és a gyakorlati tudás között. A samáriai asszonynak komoly elméleti ismerete volt az Istenimádat területén, de ez mégsem akadályozta meg abban, hogy szégyenteljes életet éljen.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Jn 3:19–21; Kulcsige: Jn 3:21 „Aki pedig az igazságot cselekszi, a világosságra megy, hogy nyilvánvalóvá legyen cselekedeteiről, hogy Isten szerint cselekedte azokat.”

Nappal, amikor ragyog a fény körülöttünk, eszünkbe sem jut, hogy világítsunk, de ha beesteledik, lámpát gyújtunk, mert a sötétség nem a mi világunk. Az emberek nem önmagáért szeretik a sötétséget, hanem azért, amit eltakar (például ruhán egy folt). Vannak olyan állatok, melyek kimondottan a sötétséget szeretik, és menekülnek a világosság elől. Szemük visszafejlődik, többnyire teljesen vakok. Így van ez a sötétségben élő emberrel is, akinek szellemi látása nincs, eltompult, érzéketlen.