Mindennapi áhítatok

2020. június 24., szerda

Igehely: Jak 1:13-15; Kulcsige: Jak 1:14 „Mert mindenki saját kívánságától vonzva és csalogatva esik kísértésbe.”

Az első bűneset óta működik a hibáztatás játéka: mindig a másik a hibás. Egy gyermek sírva mondta, amikor csínytevésen kapták: „az a buta Sátán már megint becsapott”. Némelyek Istent is hibáztathatják: „Ő mindenható, miért engedte meg? Tudta, hogy képtelen vagyok ellenállni”.

2020. június 23., kedd

Igehely: 2Kor 10:3-4; Kulcsige: 2Kor 10:4 „Hadakozásunk fegyverei ugyanis nem testiek, hanem erősek az Isten kezében erődítmények lerombolására.”

Ezekben a versekben az apostol vallomását olvassuk: testben élünk. Nekünk is meg kell küzdenünk a földi lét nehézségeivel, de nem testi módszereket (huncutságokat) használva. Pál alázatos magatartását félreértették a korinthusiak, ezért igyekszik tisztázni magát.

2020. június 22., hétfő

Igehely: 1Pt 5:7-11; Kulcsige: 1Pt 5:8 „Legyetek józanok, vigyázzatok, mert ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán jár szerte, keresve, kit nyeljen el.”

Az Ige arra tanít, hogy soha nem leszel annyira tapasztalt, hogy már ne támadjon a Sátán. Péter szól a vénekhez (1.v.) és az ifjakhoz is (5.v.), arra biztatva őket, hogy Isten gondviselésére bízzák magukat (7.v.).

2020. június 21., vasárnap

Igehely: 1Sám 2:27-36; Kulcsige: 1Sám 2:30 „Ezért így szól az Úr, Izráel Istene: Bár határozottan megmondtam, hogy a te házad népe, a te családod fog örökké színem előtt járni, most mégis így szól az Úr: Nem így lesz! Mert akik engem dicsőítenek, azoknak dicsőséget szerzek, de akik engem megvetnek, gyalázatra jutnak.”

A Sátán mindig Isten népe ellen ügyködik, és az utóbbi időben egyre jobban támadja a családokat. Mai igénk figyelmeztet, hogy vigyázzunk, mert a Sátán legfőbb célpontja a szolgálattevők családja!

2020. június 20., szombat

Igehely: Lk 15:11-24; Kulcsige: Lk 15:24 „Mert ez az én fiam meghalt és feltámadott, elveszett és megtaláltatott. És vigadozni kezdtek.”

Igen nehéz dologgal kellett megbirkóznia az apának. Amikor a kisebbik fiú azt mondja, hogy kéri a vagyona ráeső részét, tulajdonképpen azt az üzenetet adja át, hogy bárcsak meghalnál. Aztán végignézi, ahogy a fia összecsomagol és lelép. Vajon mondott egy ‘viszlát’-ot?

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: 2Sám 14:18–24; Kulcsige: 2Sám 14:22 „Ekkor Jóáb arcával a földet érintve leborult, és áldotta a királyt. Azután ezt mondta Jóáb: Ma tudta meg szolgád, uram, királyom, hogy jóindulattal vagy hozzám, mert teljesítetted, ó király, szolgád kérését.”

A tör­té­ne­tünk­ben Joáb pró­bál­ja meg­eny­hí­te­ni Dávid szí­vét, aki meg­ha­ra­gu­dott fiára, Ab­so­lon­ra, mivel meg­öl­te test­vé­rét, Am­nónt. Joáb ra­vasz csel­lel pró­bál­ja meg­nyer­ni a ki­rály jó­aka­ra­tát. Úgy néz ki, ő is azon az elven volt, mint Pál apos­tol: az al­kal­mat áron is meg kell vá­sá­rol­ni.

Dávid fel­is­me­ri a ra­vasz fél­re­ve­ze­tést, mégis kö­nyö­rü­le­tes lesz, és tel­je­sí­ti Joáb ké­ré­sét. Vajon mi hány­szor cse­lek­szünk Jo­áb­hoz ha­son­ló­an? Sok­szor ra­va­szul be­csem­pésszük imá­ink­ba vá­gya­in­kat, de a végén alá­za­tos­kod­va hoz­zá­tesszük: le­gyen meg a te aka­ra­tod.